Please ensure Javascript is enabled for purposes of website accessibility
2024. március 19. kedd
József, Bánk, Józsa
Holnap: Klaudia, Alexa napja lesz

Rövid összefoglaló

A város rövid története

A középkorban először 1264-ben tesz említést királyi adománylevél Dabasról. Ekkor még „Dobos” és „Babos” néven szerepelt. A név valószínűleg onnan származik, hogy Dabas volt a királyi dobosok lakhelye. Gyón IV. Béla alatt már fennállt, s ugyan a tatárjáráskor elpusztult, de a 15. század közepére ismét lakott település. A török hódoltság végére az egész környék elnéptelenedett, s az 1690-es összeírás alkalmával, mint lakatlan területet vették számba.

tort01Pest megye egyik legfiatalabb városa három, illetve négy eltérő történelmi múltra visszatekintő, egymástól markánsan különböző rétegződésű község összevonása eredményeként alakult ki. A város északi felén elterülő Sárit, akárcsak szomszédait a török 1597 körül pusztította el, új birtokosa az 1700-as évek elején katolikus szlovák úrbéresekkel telepítette be. A település déli felén Gyón található. Pusztáit az 1720-as években kezdték betelepíteni református magyar, majd evangélikus szlovák jobbágyokkal. A Sárival szomszédos Felsődabas annyiban hasonlít hozzájuk, hogy ide is telepítettek jobbágyságot, katolikus magyar úrbéres lakossága a 18. században önálló községgé szerveződhetett. Alsódabas, szomszédjával, Gyónnal együtt került az 1720-as években a Halász család kezébe. A pusztát benépesítő református család és rokonaik ide viszont sosem telepítettek jobbágyságot. Alsódabashoz tartozott az Újhartyáni határ mentén Szőlő (megtalálható Szőlőtelep, vagy Alsódabasi-Szőlő néven is). Dabasi-Szőlők a 19. Század végén indult igazán fejlődésnek, a filoxéra (agresszív, nyugatról behozott levéltetű) pusztítását követő, homoki szőlőtelepítések során. Alsó- és Felsődabast 1947-ben kormányhatározattal egyesítették, 1966-ban pedig hozzácsatolták Gyónt és Sárit is. 1970-re Dabas így érte el a 13000-es, valóban kisvárosias népességet, s miután a fejlesztési prioritások nyomán kiépültek a várossá nyilvánítás infrastrukturális feltételei, nagyközségi, 1984-től városi jogú nagyközségi rangot kapott, melyre 1989-ben a várossá nyilvánítás tett pontot.

Print Friendly, PDF & Email

Search

Weboldalunk sütiket (cookie-kat) használ, hogy a legjobb böngészési élményt biztosíthassuk Önnek honlapunkon. Az oldal további használatával jóváhagyja a sütik használatát.