Feldman László képviselő, aki régóta szorgalmazta az emlékmű elkészítését, beszédében felidézte a 70 évvel ezelőtti eseményeket. Kiemelte, hogy a szőlősieknek emlékezniük kell az áldozatokra, mert a múltunk és hagyományaink tiszteletével tudunk csak erős alapokon
álló közösséget építeni.
A kopjafa különlegesen drámai alkotás, hiszen a hat részre osztott oszlop leghangsúlyosabb oldalán művészien megformált golyónyomok láthatók, mellette egy-egy név, a hátoldalon pedig a hármas halomból kinövő életfa motívuma és nemzeti címerünk jelenik meg.
A parkban elhelyezett Dinnyés-emlékoszloppal együtt a 44-es áldozatok oszlopa a formálódó szőlősi településrész-központ egy újabb emblematikus emlékhelye.
Köszönet az emlékmű kialakításában önzetlenül segítséget nyújtóknak, Major Attilának, Pálinkás Jánosnak és Virbling Attilának.
A dabasi hagyományőrzők az obeliszk talapzatára helyezték az érkező koszorúkat, a rendezvény részvevőinek pedig a Halász Móricz-kúria nyújtott menedéket a megemlékezés idejére.
Az egybegyűlteket Kőszegi Zoltán polgármester köszöntötte, majd a Múzsák Alapfokú Művészetoktatási Intézmény volt diákjainak műsora következett Kotán Sándorné tanárnő szerkesztésében.
A rendezvény ünnepi szónoka Mitták Ferenc történész, Dabas város díszpolgára volt. A rendezvény végén a jelenlévők megtekinthették Orci József jubileumi kiállítását a kúria alagsorában.
A rendezvényen a 48-as egyenruhákban pompázó hagyományőrző csapatok és lovas huszárok idézték meg Kossuth Lajos korának hangulatát, valamint az eseményt neves előadóművészek produkciói tették még emelkedettebbé.
A rendezvény ünnepi szónoka Pánczél Károly országgyűlési képviselő volt, aki a dabasi Kossuth-hagyományokról, a történelmi háttérről beszélt, és méltatta a városban zajló értékmegőrző tevékenységet.
A szalag átvágása után az elcsatolt területek jelenlévő delegáltjai, Zenta (Délvidék), Munkács (Kárpátalja), Kolozsvár (Erdély), Dunaszerdahely és Királyfiakarcsa (Felvidék) küldöttei szülőföldjükről hozott maréknyi földet szórtak az obeliszk talapzatára.
Az emlékhelyet és a gyülekezetet a keresztyén egyházak két képviselője, Balog Eszter evangélikus lelkész és Takaró András református esperes szentelte meg. A rendezvény a koszorúzással zárult.
A Kegyeleti park tervezője Ligetvári István építész volt.
Szeptember 28-án a XVI. Dabasi Napok rendezvénysorozat zárórendezvényén került sor a PRO URBE Dabas plakettek és díszoklevelek átadására az OBO Arénában.
Dabas Város Önkormányzata ezzel a díjjal ismerte el azoknak az egyesületeknek, vállalkozásoknak, személyeknek a munkáját, akik a 25 év valamelyik szakaszában, huzamosan sokat tettek Dabas közösségi életéért, kultúrájáért vagy a jelenlegi városkép, infrastruktúra és intézményrendszer kialakításán munkálkodtak. A PRO URBE Dabas bronzplakettje Pataky Miklós szobrász alkotása.
A 424,247-es pakura tüzelésű gőzmozdony által vontatott jubileumi vonat megérkezése után az egybegyűlteket Kőszegi Zoltán polgármester köszöntötte az állomáson, majd az érdeklődők megtekinthették közelebbről is a muzeális értékű szerelvényt.
A rendezvényen sporttörténeti kiállítással és mérkőzésekkel emlékeztek a legrégebbi dabasi sportklub eseményeire, és lerakták a készülő sportcentrum alapkövét.
2014. szeptember 26-án került sor a Dabasi-szőlősi Tájház avatóünnepségére a Kinizsi utcában. A szőlősiek legnagyobb örömére értékes helytörténeti, néprajzi gyűjtemény talált otthonra a kis parasztházban, ezt a megelégedést igazolta, hogy a közösség nagy számban képviseltette magát a rendezvényen.
A tájház alapötlete Feldman László közösségi ház vezetőtől származik, aki szemmel tartotta a restaurálás folyamatát, szorgalmazta a régi tárgyak gyűjtését, és ott volt a berendezés elhelyezésénél is. A rendezvényt Kőszegi Zoltán polgármester nyitotta meg, az ünnepi műsorban közreműködtek a városrész óvodásai és a Margaréta Citeracsoport.
Szeptember 23-án került sor a külsejében és funkciójában is megújult Nemes-kúria átadóünnepségére.
Az ünnepélyes átadó alkalmából sok felsődabasi polgár látogatott el a Bercsényi úti rendezvényre. A Kisdabasért Egyesület és Kosztolányi Gyula képviselő házigazdaként fogadta az érkezőket, hiszen a Nemes-kúria, az orvosi rendelő és a védőnői szolgálat mellett kulturált közösségi teret nyújt a városész lakóinak.
A rendezvényen Kőszegi Zoltán polgármester köszöntötte a megjelenteket, majd Bujdosó Géza építész tervező, Kecskeméti Norbert építész társtervező, Kosztolányi Gyula képviselő és Dr. Deák Ferenc háziorvos osztotta meg gondolatait és emlékeit a közönséggel az épület megújításával kapcsolatban.
A rendezvény Kovács Éva brácsaművész és művészbarátainak hangversenyével zárult.
A XVI. Dabasi Napok rendezvénysorozat részeként szeptember 20-án került sor az új bringapálya és extrémsport-pálya avatójára a Kossuth Lajos Általános Iskola udvarán.
A létesítmény tervezésében olyan fiatalok vettek részt, akik maguk is évek óta űzik az extrém kerékpározást és az Önkormányzattal, valamint a kivitelezőkkel együttműködve olyan pályát sikerült megalkotni a város extrém sportját kedvelőinek, ami benne van az ország öt legjobban elkészített pályái közt.
Az augusztus 20-i Szent István-napi megemlékezés városunkban az alsódabasi Magyarok Nagyasszonya Templomban megtartott szentmisével kezdődött, majd a római katolikus templommal szemben kialakításra került parkban, a Szent István-szobor avatóünnepségével folytatódott.
A szoboravató rendezvényen Kőszegi Zoltán polgármester ünnepi beszédét követően Szalka Mihály plébános megáldotta a parkban elhelyezett Szent István szobrot, majd a rendezvény végén a helyi intézmények, civil szervezetek képviselői helyezték el koszorúikat a szobor talapzatánál. Az ünnepi műsorban közreműködtek a II . Rákóczi Ferenc Általános Iskola diákjai.
A holokauszt 70 évfordulójának évéhez Dabas Város Önkormányzata is csatlakozott azzal a megemlékezéssel, amelyet június 29-én tartottak az Andrássy úti zsidó temetőben.
A rendezvényen egybegyűltek arról a 138 elhurcolt zsidó áldozatról emlékeztek meg, akik 1944-ig szerves részei voltak a város, az elődtelepüések közösségének.
Az egybegyűlteket Kőszegi Zoltán polgármester köszöntötte, majd Fehér Júlia egy részletet mondott el Anna Frank naplójából. A túlélők egyik leszármazottja, Tusák Frida emlékező beszéde után Gerendás Péter előadóművész dalait hallgatta meg a közönség. A megemlékezés egyik legmeghatóbb pillanata az volt, amikor Feldman László, Mész Adrienn, Fehér Júlia és Erdős Csilla felolvasta a 138 áldozat nevét.
Az emlékműsor végén Róna Tamás rabbi celebrált szertartást. A rabbi három követ hozott magával, az egyik a múltat, a másik a jelent, a harmadik a jövőt szimbolizálta kifejezve, hogy a pusztulás nem győzhet a remény és az élet folytonossága felett.
1884. június 25-én született a mártír sorsú költő, Gyóni Géza, a gyóni evangélikus lelkészházaspár idősebbik fiaként, a templomudvarban álló parókiaépületben. Emlékét ma is őrzi a ház falán elhelyezett emléktábla, amelyet minden esztendőben megkoszorúz a város közössége, hogy ily módon is kegyelettel adózzon emlékének.
Június 22-én, vasárnap egy bensőséges, csendes és ünnepélyes megemlékezés formájában tisztelegtek a résztvevők az évforduló alkalmából az evangélikus templom falai között, majd az árnyas udvarban, az emlékszoba környezetében.
Úgy emlékeztünk Gyóni Gézára, mintha köztünk lenne, mintha egy kedves családtag születésnapját ünnepelnénk, egy olyan rokonét, akire felnézünk, akit tisztelünk, mert megjárta a világháború poklát, a fogolytábor bugyrait, maga mögött hagyva szülőföldet, szerelmet, barátságokat, fényes költői karriert.
