Please ensure Javascript is enabled for purposes of website accessibility
2024. március 19. kedd
József, Bánk, Józsa
Holnap: Klaudia, Alexa napja lesz

Jeles személyek


Kossuth LászlóSzázhetven éve, 1839. június 13-án Alsódabason hunyta le örökre szemét Kossuth László, a magyar történelem legnagyobb hatású személyisége, Kossuth Lajos édesapja. 130 éve, hogy Zlinszky Istvánné indítványára az alsódabasi református egyházközség és a közbirtokosság testület bizottságot küldött ki, hogy sírjára méltó emlékmű felállításáról és avatásának ünnepélyes megrendezéséről gondoskodjék. Kossuth László halálának 40. évfordulóján, 1879-ben az emlékmű elkészült, rá egy évre 1880. június 13-án országos ünnepség keretében avatták fel.

Mint azokon a helyeken, amelyekkel személyes kapcsolata volt egykor, Kossuth Lajos alakját Dabason is megkülönböztetett tisztelet övezi.  Hagyománya ma és a jövőben is méltó az ápolásra! Dabas esetében- Kossuth kiemelkedő történelmi szerepén, a Kossuth-életmű jelentőségén túl – azok a kapcsolatok is erre köteleznek, melyek életük egy nehéz szakaszában a Kossuth családot Dabashoz fűzték, hisz e megkülönböztetett tisztelet főképp ebből származik.

A Kossuth család ősi fészke Túróc megyében volt. Legrégebb ismert ősük, Math fia Coswt, 2336-ban IV. Bélától kapott új adományt, ez lett Udvard, későbbi nevén Kossuth falva. Bő kétszáz évvel későbbi utóda Miklós érdemeit 1479. június 15-én Hunyadi Mátyás jutalmazta címeres levéllel. Az 1754-55. évi nemesi összeíráskor a népes család legtöbb tagja Túróc megyében, néhányuk Borsodban, Zemplénben, Nógrádban élt. A család idővel több ágra szakadt. Kossuth Lajos felmenői, köztük dédapja, Kossuth György és felesége Raksányi Katalin a túróci ághoz tartozott. Egyetlen fiuk, Pál, Beniczky Zsuzsannát vette feleségül. Házasságukból három gyermek született: László, György és Johanna.

Print Friendly, PDF & Email

Városunk szülötte gróf Vay Péter (Gyón, Magyarország 1864. szeptember 26.- Assisi, Olaszország, 1948. február 28.) író, püspök, József főherceg udvarmesterének, gróf Vay Lászlónak és Beniczky Saroltának a fia. Rómában végzett tanulmányai után 1898-ban szentelték pappá. Rövid idő múlva elnyerte a szentmártoni javadalmas apátságot, majd apostoli protonárius lett. Mint misszionárius bejárta a világ minden részét. Gróf Vay Péter már 1897-ben XIII. Leó pápa egyik küldötteként vett részt a Viktória, angol királynő uralkodásának 60. évfordulójára, azaz gyémántjubileumára rendezett ünnepségeken. Az első ázsiai útról visszatérve 1905-ben a berlini misszionárius világkonferencia egyik előadója lett.

Print Friendly, PDF & Email

gyonigeza01Gyón nevezetes szülötte, 1884. június 25-én Gyóni (Áchim) Géza költő, újságíró. A gyóni városrészben az evangélikus egyházközség temploma 1786-ban épült, de tornyának mai formája csak 1838-ban készült el. Stílusa barokknak indult, de romantikus, eklektikus és szecessziós elemek és díszítések külső és belső képét Evangélikus egyházközség temploma egyaránt színesítik.

Ugyanezen a telken áll az evangélikus paplak, falai között született Gyón nevezetes szülötte, 1884.június 25-én Gyóni (Áchim) Géza költő, újságíró. Itt láttak napvilágot első versei, jelentek meg verseskötetei. Édesapja a helyi evangélikus lelkész volt. Maga is papnak készült, de öngyilkossági kísérlete után a teológiával felhagyott és joggyakornok lett a gyóni községházán. Az irodalmi élet perifériájára sodródva, vidéki újságíróként Sopronban, majd Szabadkán élt. Költeményeit a Hétben, az Új Időkben és a Pesti Naplóban egyaránt szívesen fogadták. A konzervatív, hazafias eszmék és a liberális gondolkodásmód egyaránt vonzotta az ifjú költőt.

Print Friendly, PDF & Email

Zlinszky-kúriaA Zlinszky család rövid története

A Zlinszky család minden valószínűség szerint Zlin morvaországi városból költözött a 17. század elején a Nyitrai megye Szakolca – Skalice szabad királyi városba, ill. annak környékére is, a Czobor család mezővárosaiba. (Így pl. Zlinszky Pál halotti anyakönyve szerint Radosóczon lakott 1681-ben, noha Szakolcán házasodott. Indítékul a fehérhegyi csata utáni cseh-morvaországi helyzet szolgálhatott.

A Nyitra megye északi szélén fekvő Szakolcát Nagy Lajos király tette szabad királyi várossá 1372-ben. A 17. sz. elején Bocskai háborújában leégett, Bethlen Gábor a cseheknek segítséget vívő csapataival elfoglalta. A század második felében Thököly is elfoglalta, majd a 18. sz. elején, a Rákóczi-szabadság során is felgyújtották portyázó kurucok, de mindig hamar talpra állott. A Zlinszky áttelepülése Zlinből Szakolcára 1606-1640 között történhetett. 1650 előtt öt Zlinszky apa szerepel a szakolcai születési anyakönyvekben (1640-70 között), a feleség mindig csak keresztnévvel. Közülük Venczel az, akinek leszármazóiról is tudunk, oklevelekből, de lehet, hogy mind rokonok voltak.

A hatodikat, Zlinszky Pétert, nem a városi anyakönyvekből, hanem a Nyitra megyei jegyzőkönyvekből ismerjük. 1605 körül születhetett. 1646-ban Nyitra vármegye jegyzője, 1659-ben követ a pozsonyi országgyűlésen. Bizonyos iskolázottsága nyilván volt, ha jegyzővé választották, hiszen ez a munkakör egyrészt a megye írásbeli ügyintézéséért való felelősséget jelentett, másrészt a megyei közhitelesség képviseletét, ami viszont bizalmi állás. Ehhez ismertté kellett válnia Nyitra megyében, és aligha lett országgyűlési követ 40 éves kora előtt. Pályája elején álló fiatalember lehetett a fehérhegyi csata idején, mint ilyen költözhetett Zlinből Nyitra megyébe, valószínűleg Szakolcára.

Print Friendly, PDF & Email


Dinnyés LajosDinnyés Lajos (Alsódabas, 1901. április 16- Budapest, 1961. május 3.) kisgazdapárti politikus, miniszterelnök, szintén Dabas szülötte. Édesapja Dinnyés Lajos, édesanyja Frankl Etelka. Négy testvére közül a legidősebb. Családja a Halász famíliába való benősülés révén került Dabasra a 18. század utolsó harmadában.  Tehetős, református birtokosok voltak, akik rokonaikhoz hasonlóan aktívan kivették részüket a református egyházközség életének szervezéséből. Dinnyés Lajos maga is részt vett a református énekkarban, karvezető is volt 1931-ig. Ekkor választották először országgyűlési képviselővé. Budapesten járt gimnáziumba, a keszthelyi gazdasági akadémián szerzett oklevelet, majd hosszabb külföldi tanulmányutat tett. Jelentős szerepet vállalt nem csak Pest-Pilis Solt-Kiskun vármegye, de Dabas közéletében is. A politikai életbe a Kisgazda Párt szervezésekor kapcsolódott be. 1931-1938-ig kisgazda párti színekben az alsódabasi járás országgyűlési képviselője volt.

A második világháború idején katonai szolgálatot teljesített. Családi birtokaik jelentős része az Alsódabashoz tartozó Szőlőtelep, avagy Alsódabasi-szőlők területén volt (alsó-felső Dinnyés tanya), így a háború időszakában, s elsősorban a frontátvonuláskor élelmet, menedéket tudott biztosítani az ott élő szőlősieknek. A világháború után ismét képviselő, az ideiglenes Nemzetgyűlésben kisgazdaként. 1947 május 31-től 1948. december 10-ig Magyarország miniszterelnöke volt. Dabasi tevékenységéből kiemelkedik a Dabasi-Szőlőkért folytatott munkája a gyón irányába épült út megvalósulása, az elektromos hálózat kiépítése miatt.
Jelentős munkája az Átokcsatorna című mezőgazdasági témájú értekezés.
Haláláig az országgyűlési képviselő maradt, valamint az Országos Mezőgazdasági Könyvtár és Dokumentációs központ igazgatója volt.

Nevét ma Dabason a családi kúriák épületei mellett utca, civil szervezet, emlékoszlop és emlékszoba hirdeti.

Print Friendly, PDF & Email

Search

Weboldalunk sütiket (cookie-kat) használ, hogy a legjobb böngészési élményt biztosíthassuk Önnek honlapunkon. Az oldal további használatával jóváhagyja a sütik használatát.