INFORMÁCIÓK
Javaslati adatlap: letöltés
Jegyzőkönyv: letöltés
TÉB határozata: letöltés
Pest Megyei Értéktár Bizottság határozata:
Pest Megyei Értéktár nyilvántartása:
Javaslattevők: Valentyik Ferenc
Felvétel ideje: 2016.12.06.
Megyei értéktárba továbbítva:
Kategória: kulturális örökség
Megyei Értéktár döntése:

 

Kossuth Lajos életútjának dabasi vonatkozásai

Mellékletek:

KOSSUTH LAJOS (Monok, 1802. szeptember 19. – Torino, 1894. március 20.)

A magyar történelemnek kevés olyan alakja van, akiről hasonló mennyiségben írtak volna, mint Kossuth Lajosról. Államférfi, a Batthyány-kormány pénzügyminisztere, a Honvédelmi Bizottmány elnöke, Magyarország kormányzó-elnöke – összegzik pályáját a lexikonok. A nemzeti függetlenségért, a rendi kiváltságok felszámolásáért s a polgári szabadságjogok biztosításáért vívott 19. századi küzdelem legnagyobb alakjainak egyike, a szabadságharc szellemi vezére. Máig egyike azoknak, akik a magyar nép emlékezetében leginkább megtestesítik az 1848–1849-es forradalmat és szabadságharcot.

Életútjának konkrét dabasi vonatkozásai:
- A családjának Dabasra írt levelei a börtönből 1838 októbere és 1840 májusa között.
- Szabadulásakor, 1840. május 10-én az első útja családjához és édesapja sírjához Alsódabasra vezetett. Több forrás szerint Alsódabason ismerte meg későbbi feleségét, Meszlényi Terézt. Családjának Pestre költöztetését is ő intézte 1840 szeptemberében, Alsódabason.
- Pályafutása alatt kapcsolatot tartott Dabashoz kötődő családokkal és személyiségekkel: Zlinszky-család, Halász Boldizsár, gróf Vay László és Kászonyi Dániel.
- Édesapja síremlékének állítása során 1877 szeptemberétől folyamatos levelezést folytatott Zlinszky Istvánnéval, aki az országos gyűjtést indította. 1879-től dr. Dabasi Halász Gézával is több levelet váltott. Az 1880. júniusi síremlékavatóra porcelánból készült koszorút küldött, melyet ma is őriznek a dabasi reformátusok templomában.
- 1894-ben, halála után két fia, Ferenc és Lajos Tódor is járt Alsódabason, nagyapjuk sírjánál.

Kossuth Lajos levelei budai börtönéből családjának, Alsódabasra.

- 1838. október 10. Kossuth levele anyjához: helyesli Dabasra költözésüket.
„A dabasi lakás tervét nem csak helyeslem, de sőt kívánom. Rég nem szerettem, s nem szeretem, hogy Pesten maradtak édes Szüleim. Rólam nem szükség gondoskodni. Rajtam aki kifogjon, még nem született. Igen örültem tudhatni, hogy Luiza húgom jobban van. Igen fogok örülni, ha menyegzője a kitűzött napon túl nem halad.”
- 1838. október 21. Kossuth levele anyjához családi ügyekről, pere állásáról.
„Kedves Anyám! Tegnapelőtti leveléből úgy veszem észre, hogy a dabasi kibérlett lakáshoz talán egy kis mezei gazdaságot is lehetett volna csatolni. Ha lehetett volna, kár volt nem tenni. Zsigmondnak foglalatosságúl szolgálhatott volna, mert megvallom, szeretném, ha Miliék maradnának amint vannak, míg (amihez ugyan nem hamar van reménység) velem tartózkodás nélkül értekezhetnek. De hol is van ez a Dabas? Van-e jó levegője, s jó vize? Ez, mint a kettő csak hegyes vidék tulajdona; én Pest megye chorographiájában egészen ismeretlen vagyok.”
- 1838. november 5. Kossuth levele anyjához: szerencsét kíván Lujza húga házasságához.
- 1838. december 3. Kossuth levele anyjához: kéri szüleit, ne keressék fel ügyében a Hétszemélyes Tábla bíráit.
- 1838. december 17. Kossuth levele anyjához: köszöni gondoskodásukat.
- 1838. december 24. Kossuth levele anyjához a Királyi Tábla újabb ítéletéről, Wesselényi betegségéről, családi ügyekről.
- 1839. január 12. Kossuth levele anyjához egészségi állapotáról; sürgeti a perbe iktatandó nyilatkozatot; engedélyt kért arra, hogy hozzászólhasson Pest megye népoktatása javításához.
- 1839. január 28. Kossuth levele apjához: a Királyi Tábla nem fogadta el revocatióját, perét hamarosan referálják.
- 1839. február 6. Kossuth levele anyjához: Zsuzsa húga leveléről, az oktatás helyzetéről.
- Buda, 1839. február 24. Kossuth levele az anyjához a zempléni parasztfelkelés alatti helytállásról, a magánlevelek történeti értékéről.
- 1839. június 1. Kossuth levele anyjához: kívánja, hogy ha a családja részére gyűjtött összeg kamatai nem elégségesek családja eltartására, az összeg kezelői nyúljanak a tőkéhez.
- 1840. február 2. Kossuth levele anyjához: családja szorult anyagi helyzetében forduljon Kossuth valamelyik barátjához, hogy eszközöljön ki számukra ezer forintos kölcsönt.
- 1840. április 9. Kossuth levele anyjához a zempléni perükben szükséges teendőkről.
(Forrás: Kossuth Lajos összes munkái VII. Kossuth Lajos iratai 1837. május – 1940. december. Hűtlenségi per, fogság, útkeresés.)

Kossuth Lajos levelezése édesapja síremlékének állítása során
(Forrás: Kossuth Lajos iratai IX.)
1877.
Zlinsky Istvánnénak, Collegno (al Baraccone), 1877. szeptember 14.
1878
Zlinszky Istvánnénak, Collegno (al Baraccone), 1878. február 18.
1879.
Zlinsky Istvánnénak, Collegno (al Baraccone), 1879. február 22.
Dr. Halász Geyzának, Collegno (al Baraccone), 1879. október 10.

Városunkban szobor, emlékoszlop, közterület és közintézmény-, vadásztársaság elnevezése, a dabasi reformátusok családi emlékpontja őrzi Kossuth Lajos emlékét. Személyének, kultuszának hatása kimutatható Vay Sándor/Sarolta történeti tárcáiban, Gyóni Géza és Mády Ferenc, legújabban Kapui Ágota költészetében.

Bibliográfia:

Czagányi László: A dabasi Kossuth-hagyományok alapjai. Mátyus Bt., Dabas, 2009. 127 p; 21 cm.

Dinnyés Lajos: A Kossuth-család Dabason. Pesti Hírlap 1936. április 12; p. 43.

Gyóni (Áchim) Géza: Kossuth katonái ; A magyar ifjakhoz (versek). In: Gy. G.: Versek. Pozsony, 1904; p. 121-128.

Kapui Ágota: Kossuth álma (vers). In: K. Á.: A másik oldal. Hungarovox Kiadó, Budapest, 2015; p. 102-103.

Kászonyi Dániel: Magyar hon négy korszaka. Fordította: Kosáry Domokos, Márkus László tanulmányával és jegyzeteivel. Budapest, Szépirodalmi Kiadó Bp. 1977; 598 p.

Kertész Erzsébet: Kossuth Zsuzsanna. Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1983; p. 18-37.

Mitták Ferenc: Pirkadat. – Kossuth Lajos Alsódabason 1840-ben – (történelmi tv-játék forgatókönyve). Dabas, 2002; p. 96.

Rabati Magda: Meszlényiné Kossuth Zsuzsanna 1817-1854. Dokumentumok a Kossuth család életéből. Budapest, 2005; 579 p.

Dr. Szokody Gyula: Kossuth Lajos és családja dabasi kapcsolatai. A szerző elmondta a dabasi református templomban 1981. március 15-én. Az előadás stencilezett formában megtalálható a Halász Boldizsár Városi Könyvtár helytörténeti gyűjteményében. Dabas, 1981; p. 1-7.

Sztavinovszky Győzőné: A Kossuth család Dabason. In: Kerekes László (szerk.): Dabas helytörténeti értékei. Kossuth Művelődési Központ, Dabas, 2011; p. 21-24. Kossuth Lajos dabasi mellszobrának fotója az első borítón és p. 63; emlékoszlop p. 65.

Valentyik Ferenc: 175 éve szabadult börtönéből Kossuth Lajos. Dabasi Újság 2015. május; p. 19.

Vay Sándor:
- Kossuth Lajos családja. Pesti Hírlap, 1902. szeptember 19; p. 9-10.
- Kossuth családja Alsó-Dabason. Új Idők, 1902. szeptember 21; p. 272-273.

Várnai Sándor: Kossuth a fogságban. V. Vasárnapi Újság, 1894/31; p. 507-509.

Báró Wesselényi Miklós felhívása Kossuth elfogásáról és családjának támogatásáról. Vasárnapi Újság 1870. február 13; p. 83-84.

Zlinszky János: A gyóni Zlinszky-család. Dabas, 2009; p. 55-56, 78-80.

Összeállította: Valentyik Ferenc     

Gyóni Géza: A magyar ifjakhoz  

1902.

Ne mondjátok ti a »Kossuth fiának«
Fennen kérkedve, büszke magatok!
Hálát is néki, jó »Kossuth apánknak«.
Méltatlan ajkkal, óh, ne adjatok.
Szellemidézni nagy koporsójához
Áhító szívvel jártunk el csupán -
Óh, sérti most, mit szívetek elé hoz;
Csinált virág a honfi könny után.

Ha annyi láng hevíti majd a lelket,
Amennyi láng az ő szívében élt,
Ha majd az árral nagy tusára keltek
Ez árva honnak szent szerelmeért,
Ha porrá égett kebletek tüzében
Mind, mind az ő, az Eszme ellene -
Szabad ajkakról szent imádságképpen
Akkor hangozzék a Kossuth neve!

Addig - kiáltsa bár csinált érzését
Ország-világgá százezer ajak,
Csodás alakját érctáblákba véssék,
Magasztaló dalt hadd daloljanak, -
Addig Kossuth nem lesz a mi Kossuthunk,
Addig az érc lelketlen érc marad,
Amíg csak egybeforrni nem tanulunk
Lelkének izzó kohója alatt.

Nem, nem sivár szó, melyet az üres szív
Röpít magából, - tett beszél manap.
Hol eszme ellen eszme nagy harcot vív,
Parázs lelkek csak ottan forranak.
Kicsiny viszályban Isten sújt a népre,
Mely szépért lelkesedni nem tudott -
Én nemzetem te, áldd az Istent érte,
Amért minékünk adta Kossuthot.

Ő megtanított, hogy kell lelkesedni,
Azért, mi egy és szent, igaz, - magyar,
Melyért előtte hősök büszke sergi
Enéltük adták inkább, mint a kart;
Oroszlán harca megtanított minket,
Hogy kell áldozni életet, babért
S jaj, bús tanulság, mit halála hirdet;
Meghalni messze hontalan honért...

Rákóczi lelke újra, újra villan:
Árpádok népe nem lesz soha rab.
Nem süllyedt még le, nem süllyed poriglan -
Kossuthnak lelke örökünk marad.
A honnak olthatatlan hő szerelme -
Nagy, szent örökség, ezt hagyá miránk,
Ezért harcoljon vas kar, éles elme,
Forrjon mi hő vér, égjen ami láng!

Kossuth nevével, Istenünk nevében
Fel újult harcra, ifjak, fel tehát!
A nyílt magyar szív egy igazban éljen:
Szeresse, védje gázolt igazát!
S ha megharcoltuk itt e földi harcot,
S egy életért - honn sír borul reánk:
Kinek nevével lelkünk égve harcolt,
Fiának vall majd nagy Kossuth apánk!