Engedje meg, hogy bemutatkozzam, Kőszegi Zoltán vagyok, 1964-ben születtem, családom nemzedékek óta anyai és apai ágon is Dabashoz kötődik. Nős vagyok, feleségemmel együtt mindketten vallásos családban nevelkedtünk. Négy gyermekünk van.
1994-től önkormányzati képviselőként, 1996-1998 között alpolgármesterként, majd 1998-óta öt cikluson keresztül polgármesterként tevékenykedem a településen. Településünk az ország szívében Budapesttől 40 km-re található. Könnyen és gyorsan megközelíthető az E5-ös számú főúton, az M5-ös autópályán, de autóbuszon és vasúton utazva is.
Természeti környezetünk sajátos és különleges a tőzegerdők és ősturjánok ritka és védett növényvilága miatt. Épített környezetezünk meghatározó része a 19. században épült több mint harminc máig fennmaradt nemesi lakóház, melyek miatt méltán nevezik Dabast a kúriák városának.
Büszkék vagyunk nagyjainkra, a Zlinszkyekre, a Halászokra, a Dinnyésekre, a Vay grófokra. Tisztelet övezi a városunkban élt Kossuth-szülőket, európai hírű költőnket, Gyóni Gézát, a keletkutató misszionárius gróf Vay Pétert, valamint az első magyar újságírónőt,Vay (Sándor) Saroltát is. Ápoljuk népi kultúránkat, a sári városrészben élő szlovákság nemzetiségi nyelvét és hagyományait.
A történelmi múlt tisztelete mellett fontos a jelen, a város mindennapi élete és folyamatos fejlődése. Az önerő biztosítása mellett pályázati forrásból igyekszünk megteremteni azt az infrastruktúrát, amely településünket fejlett európai kisvárossá teszi.
Dabas a Gödöllői dombvidék déli nyúlványai és az Alföld találkozási pontjain terül el. Az Alföld három kisebb tájegységének, a pesti síkság déli részének, a kiskunsági homokbuckák északi peremének, valamint a solti turjánvidéknek találkozásánál található. Itt már a jellegzetes alföldi síkságot tagoltabbá teszi a soroksári Dunaágból kilépő félbemaradt Duna-Tisza-csatorna, amely az Átok-csatornába csatlakozva délnek fordul. Tiszta időben láthatóak a Budai-hegység vonulatai.
A város Budapesttől és Kecskeméttől is félórányi autózásra, mintegy 40 km-re, az ország földrajzi középpontjától - Pusztavacstól - 20 km-re található. Közúton az 5-ös számú főúton, illetve az M5-ös autópályán, vasúton a Budapest-Lajosmizse-Kecskemét vonalon érhető el.
Dabas a Dél-Pest megyei térség egykori járási székhelye, jelenleg is kistérségi regionális központ, vonzáskörzetének lakosságszáma több mint 50.000 fő. A térségbe 12 település tartozik, ezek 1996-ban létrehozták területfejlesztési önkormányzati társulásukat, az Ország Közepe Önkormányzati Társulást, így igyekeznek egységesen fellépni érdekeik védelmében. A város körzeti feladatokat is ellátó intézményei: Dr. Halász Géza Szakorvosi Rendelőintézet, Ideggondozó Intézet, Mentőszolgálat, Tűzoltóparncsnokság, Bíróság, Ügyészség, Rendőrkapitányság, Munkaügyi Központ, Gyámhivatal, Kormányablak.
További információk
Az Ország Közepe Önkormányzati Társulás 1995 végén jött létre Dabas és a környező települések összefogásával. 2004-ben a társulás átalakulásából jött létre az Ország Közepe Többcélú Kistérségi Társulás. A társulásban jelenleg 10 önkormányzat vesz részt: Dabas, Örkény, Hernád, Inárcs, Kakucs, Pusztavacs, Táborfalva, Tatárszentgyörgy, Újhartyán, Újlengyel.
A kistérségi társulás közigazgatási területén több mint 44.000 ember él.
A társulás elsődleges célja Dabas vonzáskörzetére fejlesztési stratégiák és programok kidolgozása, ezek képviselete országos, regionális, megyei szervezetekben, kormányzati, megyei programokban.
A társulás kezdeményező szerepet vállal a régió gazdasági, infrastrukturális fejlesztésében, a tájegység értékeinek megőrzésében, a térségi identitástudat erősítésében. Tevékenységi körébe tartozik többek közt a turizmusfejlesztés, a természet és környezetvédelem térségi feladatainak koordinálása, a kistérség Európai Uniós felzárkózásának elősegítése.
A széleskörű feladatrendszer ellátása érdekében a társulás 1997-ben térségfejlesztési irodát hozott létre dabasi székhellyel. Azóta az iroda folyamatosan működik, s a tervek szerint kialakításra kerül emellett párhuzamosan egy Kistérségi innovációs és információs központ, mely 2001-tól a Halász Bálint kúriában kapott helyet (2370 Dabas, Szent István út 67., e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.).
A társulás 2001 óta Ócsán működteti a kistérségi idegenforgalom koordinációs feladatait ellátó TOURINFORM irodát.
Gazdaság
A térség gazdasági növekedési centruma Dabas, de több mikrotérségi alközpont is dinamikus fejlődési trendet mutat (Újhartyán, Hernád, Örkény). Az aktív népesség jelentős része Budapesttől függ munkahelye tekintetében, a munkaerő átlagos képzettségi színvonala viszonylag alacsony és egyes településeken nagyarányú strukturális munkanélküliség is jelentkezik.
A térségben erős a kis- és középvállalkozói szektor. A külföldi tőke érdeklődése, az újhartyáni "Ország Közepe" ipari park és néhány barnamezős beruházás (pl. Dabasi Nyomda) kivételével, nem számottevő.
A mezőgazdaság a térség hagyományos gazdasági ágazata, továbbra is jelentős súllyal rendelkezik. Fontosabb ágazatok: szántóföldi növénytermesztés, állattenyésztés és intenzív kertészeti kultúrák (zöldség, gyümölcs, virágkertészet). A mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya kétszerese a megyei átlagnak.
A természeti értékekre alapozott szelíd turizmus feltételei adottak a térségben. Kulturális vonzerőt a térség népi építészeti és kulturális emlékei jelentenek. Jelentős potenciál rejlik a Dabason nagy számban előforduló volt kúriák turisztikai célú hasznosításában is.
Emberi erőforrások
A kistérség lakossága több mint 44.000 fő. Legnagyobb települése 16.716 fővel Dabas, második 4.893 fővel Örkény.
A térség etnikai összetétele színes, jelentős a német kisebbség aránya és kulturális hatása (Újhartyán, Dabas, stb.), Dabas-Sáriban szlovák kisebbség dominál, a leszakadó településeken (pl. Tatárszentgyörgy) a roma kisebbség részaránya magas.
Természeti vonzerők
A kistérség természeti adottságai kedvezőek. A térség ökológiai értékei között a lápos, ligetes, illetve pusztai és homoki gyepes területek, védett növény és állatritkaságok kiemelendők. Az országos és helyi védettséget élvező területek nagysága összesen 4504 hektár, ami a kistérség összterületének 6,5 százaléka.
Dobor pajzs zöld mezejében ezüst szarvasbangó, a kék pajzsfőben ezüst, földszintes, klasszicista épület, a Halász Móricz kúria homlokzati képe.
A címer szimbolikája
A szarvasbangó a dabasi vidék ritka, féltett virága, Magyarországon másutt alig fordul elő. Az 1825-ben épült Halász Antal kúria a helyi nemesi család lakhelye volt, képe Dabas történelmi múltjára, hagyományaira utal.
Dabason az egyéni vállalkozók száma közel 1100, a vállalkozások száma pedig hozzávetőlegesen 1200. A vállalkozások főként vegyes, kereskedelmi, illetve vendéglátói tevékenységet folytatnak. Általában a kiskereskedelmi tevékenység a jellemző, a nagykereskedelmi vállalkozások száma 53. Növénytermesztéssel és állattenyésztéssel főként magántermelők foglalkoznak.
Weboldalunk sütiket (cookie-kat) használ, hogy a legjobb böngészési élményt biztosíthassuk Önnek honlapunkon. Az oldal további használatával jóváhagyja a sütik használatát.