Please ensure Javascript is enabled for purposes of website accessibility
2023. január 28. szombat
Károly, Karola
Holnap: Adél napja lesz

TÉB nyilvántartás

Zlinszky János (1928-2015) jogtudományi és közéleti munkássága

INFORMÁCIÓK Zlinszky János (1928-2015) jogtudományi és közéleti munkássága
Javaslati adatlap: letöltés
Jegyzőkönyv: 
TÉB határozata:
Melléklet: letöltés
Pest Megyei Értéktár Bizottság határozata:
Pest Megyei Értéktár nyilvántartása:
Javaslattevők: Valentyik Ferenc
Felvétel ideje: 2022.02.01.
Megyei értéktárba továbbítva: 2022.02.01.
Kategória:  Kulturális örökség
Megyei Értéktár döntése: Megyei értéktárba felvéve

Zlinszky János (1928-2015) jogtudományi és közéleti munkássága

Életútja: (A Magyar Katolikus Lexikon szócikke alapján)

Dr. gyóni Zlinszky János egyetemi tanár, volt alkotmánybíró, az Osztrák Tudományos Akadémia levelező tagja, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jogi Karának első dékánja Budapesten, 1928. március 7-én, Zlinszky János és Niamessny Margit gyermekeként született. A fővárosi piarista gimnáziumban érettségizett 1946-ban. 1947-1951 között az ELTE Jogtudományi Karának hallgatója. 1948 augusztusától 1951 áprilisáig féldíjas könyvtárkezelő-demonstrátor a Római Jog tanszéken, Marton Géza mellett. 1951 májusában kizárták az ország összes egyeteméről. Június 28-án családjával a Hajdú-Bihar-megyei Zsáka községbe, kényszerlakhelyre kitelepítették. 1951. szeptembertől 1952. június 6-ig munkaszolgálatos katonai szolgálatot teljesített. Leszerelése után ács, átképzős a 43. sz. ÁÉV baji laktanya építésén. 1953. januárban szakmunkás (technikai minimum) vizsgát tett, sztahanovista oklevelet kapott.

1954-ben megbízást kapott a MTA Irodalomtörténeti Intézettől Baranyai Decsi János Historia című munkája kritikai kiadásának előkészítésére. Közben különböző építkezéseken dolgozott. 1956. július 7-én feleségül vette dr. Sternegg Mária művészettörténész muzeológust, három gyermekük született (János, Ferenc, Mária). Házassága révén újra budapesti lakos lett. 1957. február 13-án engedélyt kapott tanulmányai befejezésére, március 13-án megszerezte a jogi doktori címet.
Munkáltatója, a 31. sz. ÁÉV áthelyezte jogi előadói beosztásba Ajkára, de 1957 augusztusában létszámfelettiként elbocsátották. 1957. augusztus és 1968. január között állami vállalatoknál jogász.

1958. januártól 1983. február 1-ig ügyvéd, a Székesfehérvári ÜK tagja, a Dunaújvárosi ÜMK tagja, majd a 2. ÜMK vezetője, a Kamara elnökségi tagja. Az Igazságügyi Minisztérium Kiváló Munkáért Éremmel tüntette ki.

1983. január 1-től a Miskolci Egyetem Jogelméleti - Jogtörténeti Intézetében adjunktus, a Római jog előadója. 1984-ben a jogtudományok kandidátusa, 1990-ben az Állam és Jogtudományok akadémiai doktora. 1985-ben intézetvezető docens, 1990-ben egyetemi tanár, a Miskolci ÁJK doktori Iskolájának vezetője.  

1989. novembertől alkotmánybíró, megbízatása a 70. éve betöltésével 1998. március 7-én szűnt meg. 1994 nyarán a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kara szervezőbizottságának vezetője, a Római jog tanára, a Jogtörténeti Intézet vezetője. 1995. májustól 2000. június 30-ig a Kar Dékánja.

1993-tól az Osztrák Tudományos Akadémia levelező tagja. 1992-1998 között az Európa Tanács Jogi Bizottságában (Velencei Bizottság) magyar delegátus.

2002. december 31-én vonult nyugdíjba, a PPKE JÁK Professor Emeritus-nak választotta. 1980-tól a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara Választott Bíróságának bírája. 2000-től a Nemzeti Kegyeleti Bizottság tagja, majd alelnöke.

1989-ben a Magyar Piarista Diákszövetség alapítója és első elnöke 1992-ig. Az 1993-2014 között 17 kötetben megjelent Magyar Katolikus Lexikon munkatársa.

Kitüntetései (az adományozás időrendjében):
Pest Megye Díszpolgára (1997),
Pro Cultura Hungariae érdemérem Deák Ferenc fokozata (1998),
A Magyar Köztársaság Középkeresztje a csillaggal (1998),
Pro Ecclesia Catholica Hungariae érdemérem (1998),
MTA Akadémia-díj (1999),
Dabas Város Díszpolgára (1999).
Nagy Szent Gergely Rend parancsnoki fokozata (2000),
Pro Facultate Oklevél (2003),
Köztársasági Elnöki Érdemérem (2005),
PPKE JÁK Emlékérem (2005),
Pázmány-plakett (2010)
Iuris Consulto Excellentissimo életműdíj (2013),
Deák Ferenc-Díj (2014).

Tudományos cikkeinek száma meghaladja a háromszázat. A Magyar Tudományos Művek Tára 185 munkáját tartalmazza.
 
A lexikonokban kiemelt főművei:
- Marton Géza: A polgári jogi felelősség. (A kéziratot kiadás alá rendezte Zlinszky János.) Budapest, 1993. 495 p.
- Wissenschaft und Gerichtsbarkeit: Quellen und Literatur der Privatrechtsgeschichte Ungarns im 19. Jahrhundert. Frankfurt a. M.: Klostermann, 1997. XIII, 222 p.
- Római büntetőjog. Közread: Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar. Budapest, Tankönyvkiadó, 1991. 188 p.
- Állam és jog az ősi Rómában. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1996. 227 p.
- Ius publicum: római közjog. Budapest, Osiris - Századvég, 1994. 213 p.
- Ius privatum: a római magánjog története. Budapest, Osiris, 1998. 197 p.
- Keresztény erkölcs és jogászi etika. Budapest, Szent István Társulat, 1998. 199 p.
- Közéleti és jogászi etika a gyakorlatban. Budapest, Szent István Társulat, 2007. 291 p.
- A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának kezdetei. Budapest, Szent István Társulat, 2008. 504 p.
- Durch das römische Recht, aber über dasselbe hinaus. (Közread: Nadja El Beheiri). Budapest, Pan Kiadó, 2008. 483 p.
- A gyóni Zlinszky-család. Dabas, Pressman Bt., 2009. 191 p.

2015. június 18-án, a 88. életévében megtért Teremtőjéhez.

Elhunytakor közleményt adtak ki: Alkotmánybíróság, Budapesti Piarista Gimnázium, Dabas Város Önkormányzata, Fejér Megyei Ügyvédi Kamara, Igazságügyi Minisztérium, Jogi Fórum, Magyar Katolikus Jogászok Társulása, Magyar Piarista Diákszövetség, Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, Nagycsaládosok Országos Egyesülete, Nemzeti Örökség Intézete, Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Pest Megye Önkormányzata.

Szentmise keretében 2015. június 29-én, 11 órakor a Budai Ciszterci Szent Imre templomban búcsúztatták, hamvait még aznap délután 17 órakor a dabasi családi kriptában helyezték végső nyugalomra.

Emlékének ápolása a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karán:

- 2015. október 12-én: Emlékülés Zlinszky János professzor tiszteletére (Budapest, Szentkirályi utca 28.) Az ülést Dr. Szuromi Szabolcs rektor nyitotta meg. A rendezvény keretében Dr. Sólyom László (az Alkotmánybíróság első elnöke, egykori köztársasági elnök), Dr. Vékás Lajos (az Új Polgári Törvénykönyv kodifikációjáért felelős Főbizottság elnöke) és Dr. J. Michael Rainer (Paris-Lodron Universität, Salzburg) előadással emlékezett a június 18-án elhunyt Professzorról.

- 2017-ben „Zlinszky János Műhely” elnevezéssel oktatásfejlesztési és kutatási program indult. A „Zlinszky János Műhely” kettős célkitűzéssel rendelkezik, amely — híven a névadó professzor egyetemi tanári, alkotmánybírói és közéleti tevékenységéhez — párhuzamosan célozza megvalósítani az oktatásfejlesztési és a kutatási tevékenység kettősét. A program saját honlappal rendelkezik: http://zlinszkymuhely.hu/

- 2018. március 8-án, Zlinszky professzor születésének 90. évfordulója tiszteletére nemzetközi konferenciát rendeztek „Werte Sichern, Ermöglichen, Beschützen”; Recht – Staat – Geschichte (Értékeket biztosítani, elősegíteni, védeni”: Jog – Állam – Történelem) címmel.

- A 2019. január 9-én megrendezett nemzetközi konferencia előadásai a „Family and Law” („Család és Jog”) témakörét tárgyalták. A nyitóelőadásban ifj. dr. Zlinszky János „Family and Law from the Perspective of the Zlinszky Family. Reflections on the Zlinszky Seminar Project.”címmel osztotta meg gondolatait a résztvevőkkel.  

- 2020. március 6-án a szoboravatással (alkotók: Lantos Györgyi és Máté István, megáldotta Erdő Péter bíboros, prímás) induló rendezvényen a Római Jogi Tanszék és a Jogtörténeti Tanszék közös rendezésében több helyszínen konferencia beszélgetés keretében emlékeztek meg Zlinszky János professzor úrról. A nagyszabású esemény a „Jog, hagyomány és értékek: Emlékkonferencia Zlinszky János tiszteletére, a PPKE JÁK 25. jubileumi tanévében.” címet kapta, s előadásait kötetben örökítették meg.  

- A Zlinszky János Emlékalapítvány 2021 őszén Zlinszky János TDK Díjat alapított. Először 2022-ben ítélhető oda olyan pályamunka szerzőjének és felkészítő tanárának, melyben hangsúlyosan megjelenik a Dr. Zlinszky János (1928-2015) jogtudós, egyetemi tanár munkásságát is jellemző értékelvű, etikai megközelítés. A 2016. április 16-án, Dabason, a családi kúriában alakult emlékalapítvány a korábbi években az Országos Tudományos Diákköri Konferencia pályázatain résztvevő pályamunkákat díjazta, az új TDK Díj a köztes évek ösztönzését, jutalmazását szolgálja.
 
Dr. Zlinszky János és Pest Megye kapcsolata:

A morvaországi Zlin városából származó nemes Zlinszky-család kapcsolata Pest megyével több, mint 300 éves. Az első Pest megyében tisztséget viselő családtagot, Zlinszky Imre (1679-1722) szolgabírót 1709 novemberében említik először a jegyzőkönyvek. Gyóni Zlinszky-családról viszont 1744 óta beszélhetünk, amikor 1744. november 16-án, Bécsben gróf Pálffy János nádori adománylevélben Zlinszky Jánosnak, Pest vármegye alispánjának juttatta a hűtlenség jogcímén Halász Zsigmondtól (1717-1792) visszaszármaztatott birtokot, Gyón egy negyedét a hozzátartozó dabasi, babádi, ordasházi és majosházi részekkel. A család számos tagja viselt fontos hivatalt, az alispánságon túl adtak még főadószedőt, vármegyei ügyészt, főszolgabírót, megyei főmérnököt, vármegyei alügyészt, főlevéltárost, táblabírókat és táblai elnököket a vármegyének. A reformkor minden fontos eseményéből kivették a részüket. Zlinszky Elek (1831-1903) és testvére, Zlinszky István (1834-1911) 1848-ban az iskolapadból álltak be a honvédseregbe. Zlinszky György (1806-1879) és Zlinszky István (1875-1961) az országgyűlési képviselőségig vitte, Zlinszky Imre (1834-1880) nevét jogtudósként őrzik a lexikonok. Fia, Zlinszky Aladár (1864-1941) pedig irodalomtörténészként lett akadémikus. A família meghatározó szerepéről ékesszólóan tanúskodik a Pesti Vármegyeháza kápolnája, melynek címergalériájában ott díszlik a család jelképe.  Dr. Zlinszky János egész életében ősei útján járt, családja legjobb hagyományait követte. Nagy jogi szakmai tudása mellett hiteles életútjával érdemelte ki, hogy 1989 novemberében tagja lehetett az első szabad alkotmánybíróságnak.

A családi sírok miatt a kommunista időkben is rendszeresek voltak gyóni, dabasi látogatásai, számos helyi családdal tartotta fenn még a régi, 1945 előtti időkben kialakult jó kapcsolatot (Pl.: Gyón: Omelka család, Dabas: Kosztolányi család). Czagányi László 1993-ban kiadott könyvéből tudhatjuk, hogy özv. dr. dabasi Halász Mihályné megbízásából 1978-ban ügyvédként sikerrel járt el a Szakorvosi Rendelőintézet mögötti Alsódabasi református temető megmentésében. A rendszerváltást követően - ezernyi teendője mellett - azon fáradozott, hogy működőképes kontaktust létesítsen az újonnan választott városi önkormányzati testületekkel, azok polgármestereivel. Nagy diplomáciai érzékkel építette újra a település és a család kapcsolatát. Törekvését megkönnyítette, hogy a hiába hallgatták el közel negyven évig a család történetét és tagjainak munkásságát, Pest megyében és Dabason egyaránt közelállóként, földiként tekintettek rá, megkülönböztetett figyelem, szimpátia kísérte rendszerváltó tevékenységét, pályájának alakulását. Jól igazolja ezt a díszpolgári címek adományozása 1997-ben és 1999-ben, Pest megye és Dabas város részéről. Díszpolgári címének rangot adva a hívó szóra mindig szívesen jött Dabasra. Vállalta a felkéréseket, jelen volt a nemzeti ünnepeken és emlékezetes beszédeiben rávilágított a múlt és jelen összefüggéseire. A kiváló kapcsolatok eredményeként a képviselőtestület – egyedüliként az országban - 2013. július 5-én visszaszolgáltatta a családnak az 1945 után eltulajdonított gyóni kúriát, Dabas város legrégebbi lakóépületét, melyben évtizedekig általános iskola működött. A professzor úr számos alkalommal kifejtette, hogy terve, szándéka szerint a kúria a jövőben is része lesz a település életének, nyitva áll majd a helyi közösség előtt.

Halála óta – mintegy végakarataként, az általa megfogalmazott elvek mentén - formálódik ennek gyakorlata. A Dabasi Újság 2018. március 7-én különszámot adott ki születésének 90. évfordulójára, majd 2019 szeptemberében színvonalas konferencián emlékeztek meg a résztvevők a Zlinszkyek 275 éves gyóni donációjáról. Legutóbb pedig 2021 októberében emlékszoba és műemléki élménypont nyílt a Zlinszky-kúriában. A város Települési Értéktár Bizottsága pedig 2016-2021 között a helyi kulturális örökség részévé nyilvánította a család számos tagjának életútját és munkásságát (Zlinszky Elek, Zlinszky István, Zlinszky Istvánné Mojsisovics Emma, Zlinszky György, Zlinszky Lászlóné dabasi Halász Katalin, Zlinszky Imre), továbbá a professzor úr családtörténeti könyvét is. Mindezek jól mutatják, hogy a Zlinszky család igazodási pont, Dr. Zlinszky János pedig példakép Dabason.
 
Zlinszky János alkotmánybíróként elévülhetetlen érdemeket szerzett az új magyar demokratikus jogállam megszilárdításában és az alkotmányos kultúra megteremtésében.    Jogtudósként, tanárként, jogalkalmazóként, közéleti szereplőként, szűkebb és tágabb közösségéért egyaránt felelős férfiúként vette ki a részét a jogállamiság megteremtéséért folytatott küzdelemből. Régi nemesi család sarjaként, a magyar jogásztársadalom jeles képviselőjeként továbbvitte ősei felelősségteljes gondolkodását és magatartását. Mindig és mindenhol elvszerűen, következetesen képviselte Pest megye és Dabas város érdekeit. Mintaadó életutat járt be, jogtudományi és közéleti munkássága kivételes gyarapítója értéktárunk kulturális örökség kategóriájának.
 

Bibliográfia

Dr. Zlinszky János Pest-megyei, gyóni vonatkozású családtörténeti írásai:

- A gyóni Zlinszky család dabasi otthona. In: Kerekes László, Tapodi Katalin (szerk.): Építészeti értékek Dabason. A klasszicista kúriák múltja és jelene. Dabas, 1999. pp. 76-77.
- A gyóni nagymamánál: igaz mesék gyermekkorunkból. Budapest: [Dabas]: [Mátyus Bt.], 2008. 79 p.
- A gyóni Zlinszky-család. Pressman Bt., Dabas, 2009. 191 p.
- Külföldi rendi előjogok hazai elismerése a bécsi béke alapján. In: Balogh Elemér - Homoki-Nagy Mária (szerk.): Emlékkönyv Ruszoly József egyetemi tanár 70. születésnapjára. SZTE ÁJK, Szeged, 2010. pp. 969-985; újabb megjelenése: In: Z. J.: A XII Táblától a 12 ponton át a magánjog új törvénykönyvéig. Válogatott Tanulmányok. Szent István Társulat, Budapest, 2013. pp. 365-283.

Családtörténeti források a Zlinszky-családról:

Nagy Iván: Magyarország családai. Czímerekkel és nemzedékrendi táblákkal. 12. kötet. Ráth Mór, Pest, 1865. pp. 400-401.
Galgóczy Károly: Pest, Pilis és Solt törvényesen egyesült megye monographiája I. Budapest, 1876. p. 51, 54-58, 78, 84, 159, 247.
Géza von Csergheő: Der Adel von Ungarn samt den Nebenländern der St. Stephanskrone.. Nürnberg, 1893. pp. 734-735.
Kőszeghi Sándor: Nemes családok Pestvármegyében – Zlinszky de Roglaticza et Pataj. Budapest, Hungária Könyvnyomda, 1899. pp. 443-444.
Reisztig Ede dr.: Bács-Bodrog vármegye nemes családai – Zlinszky. In: Borovszky Samu (szerk): Bács-Bodrog vármegye II. Budapest, Országos Monografia Társaság, 1909. p. 602.
Kőszeghi Sándor: Pest vármegye nemes családai – Zlinszky (Gyóni). In: Borovszky Samu (szerk): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye I. Budapest, Országos Monografia Társaság, 1910. p. 488.
Borovszky Samu (szerk.): Magyarország vármegyéi és városai. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye II. Budapest, Országos Monografia Társaság, 1911. p. 178, 282, 308, 312, 318, 460, 577.
Kempelen Béla: Magyar nemes családok XI. kötet – Zlinszky (roglaticai és pataji). Budapest, Grill Károly Könyvkiadó Vállalata, 1932. pp. 183-184.
Schneider Miklós: Fejérmegyei nemes családok. Székesfehérvár, 1935. p. 231, 247.
Kempelen Béla: Családkönyv I. Nemes családok, polgárcsaládok. Budapest, 1940. p. 16, 30.
Szaszkóné Sin Aranka (szerk.): Magyarország történeti helységnévtára. Pest-Pilis-Solt megye és a Kiskunság (1773-1808). Budapest, KSH Könyvtár és Dokumentációs Szolgálat, 1988. p. 86, 112, 272.
Zlinszky János: A gyóni Zlinszky-család. Dabas, Pressman Bt., 2009. 191 p.

Méltató, tisztelgő kötetek, írások, tanulmányok Dr. Zlinszky János professzorról (válogatás):

Földi András: XIX. századi magánjogunk forrásai és irodalma. Zlinszky János kandidátusi értekezésének vitája. Jogtudományi Közlöny, 1985/6. pp. 369-371.
Bánrévy Gábor, Varga Csaba, Jobbágyi Gábor: (szerk.): Iustum, aequum, salutare: emlékkönyv Zlinszky János tiszteletére: Festschrift in honour of professor János Zlinszky.  Budapest, PPKE, 1998. 348 p.
A bonis bona discere: Festgabe für János Zlinszky zum 70. Geburtstag / hrsg. von Orsolya Márta Péter und Béla Szabó; unter Mitw. von Zsuzsa Lakos. Miskolc, Bíbor Verl., 1998. 609 p.
Horváth Attila: 75 éves Zlinszky János professzor: (Iustum, aequum, salutare). Jogtörténeti szemle: az Eötvös Loránd Tudományegyetem Magyar Állam- és Jogtörténeti Tanszékének közleményei, 2003/1. pp. 50-51.
Anderle Ádám: Zlinszky János. In: Anderle Ádám, Koósné Török Erzsébet (szerk.): A tehetségről. Beszélgetések a tudományos diákkörökről. Budapest, 2006. pp. 107-119.
Bánrévy Gábor, Boytha György, Wolfgang Waldstein, Komáromi László laudációja: A nyolcvanesztendős Zlinszky János köszöntése. Iustum aequum salutare, 2008/ 2. pp. 5-16.
Tóth Áron: Gondolatok a 80 éves Zlinszky János tiszteletére rendezett ünnepség kapcsán. Iustum aequum salutare, 2008/2. pp. 215-218.
Horváth Attila, Koltay András és Máthé Gábor (szerk.): Sapienti iniuria non potest fieri: ünnepi tanulmányok Zlinszky János tiszteletére. Budapest, Gondolat Kiadó, 2009. 317 p.
Szuromi Szabolcs: Jog és igazság szeretet. Búcsú Zlinszky Jánostól. Új Ember 2015/27. p. 9.  
Szuromi Szabolcs Anzelm: A kollégák búcsúja Zlinszky Jánostól. Iustum aequum salutare, 2015/2. pp. 11-60.
A Magyar Piarista Diákszövetség Hírlevele: In memoriam prof. dr. Zlinszky János. 2015. június 29. Különszám
Gedeon Magdolna - Sáry Pál: Prof. Dr. Zlinszky János (1928-2015). Miskolci keresztény szemle: a KÉSZ ökumenikus kulturális folyóirata, 2015/3. pp. 89-93.
Nótári Tamás: In memoriam Zlinszky János (1928-2015). Állam- és Jogtudomány 2015/4. pp. 3-6.
Magyar jog: In memoriam Zlinszky János 1928-2015. 2015/7-8. pp. 479-484.
El Beheiri Nadja: Emlékülés Zlinszky János tiszteletére. Iustum aequum salutare, 2016/ 1. pp. 5-6.
Andrási Dorottya: A ius commune fogalma Zlinszky János felfogásában. Iustum aequum salutare, 2016/1. pp. 7-10.
Jusztinger János: A büntetőjog-dogmatika és a római jogtudomány Zlinszky János kutatásainak tükrében. Iustum aequum salutare, 2016/1. pp. 35-48.  
Lábady Tamás: Zlinszky János, az etikus ember. Iustum aequum salutare, 2016/1. pp. 65-68.
Pókecz Kovács Attila: Zlinszky János és a római közjog. Iustum aequum salutare, 2016/1. pp. 77-82.
Schanda Balázs: Zlinszky János alkotmánybíró különvéleményei. Iustum aequum salutare, 2016/ 1. pp. 97-110.
Zakariás Kinga: Zlinszky János az emberi méltóság védelméről. Iustum aequum salutare, 2016/1. pp. 133-140.
Hamza Gábor: In memoriam János Zlinszky (1928-2015. Jogelméleti szemle 2017/4. pp. 184-186.
Kőszegi Zoltán: Valaki a HALHATATLANOK dabasi társaságából. A Dabasi Újság különszáma 2018. március 7. p. 2.
Kapui Ágota: Múltról, hazáról, bölcsőhelyről… A Dabasi Újság különszáma 2018. március 7. p. 3.
Komáromi László: Emlékezés Zlinszky János professzor úrra. … A Dabasi Újság különszáma 2018. március 7. pp. 15-16.
Körössy László: Erdő Péter bíboros megáldotta Zlinszky János volt alkotmánybíró, jogtudós mellszobrát. Magyar Kurír 2020. március 6. 18:05
El Beheiri Nadja és Szabó István (szerk.): Viginti quinque annis. Emlékkonferencia Zlinszky János tiszteletére a PPKE JÁK 25. jubileumi tanévében. Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar, Budapest, 2021. 548 p.
Fejezetei:
- El Beheiri Nadja: Zlinszky János világnézete, a római jog és az Egyház szociális gondolkodása. pp. 29-47.
- Benke József: Ókori, középkori és jelenkori a magánjogban: Egy középkori gyűjtemény jogi maximái körében megjelent, a hatályos magyar Ptk.-ban általános magánjogi tilalomként kodifikált jogelv ókori római ’tulajdonjogi’ kazuisztikája. pp. 95-114.
- Deli Gergely: A tulajdon mint fétis. pp. 115-124.
- Jusztinger János: Gondolatok a köztársaság korabeli adóztatás hatékonyságáról az ókori Rómában. pp. 147-160.
- Könczöl Miklós: Politikai tudás és történeti magyarázat a De re publica II. könyvében. pp. 161-169.
- Erdődy János: A lex Laetoria az oktatás tükrében. (2021) Megjelent: Viginti quinque annis pp. 171-186.
- Szabó Béla: A rokonsági fok számításának rejtélyei az erdélyi szászoknál: Oldalági vérrokonság és sógorság, mint házassági akadály. pp. 187-210
- Andrási Dorottya: "Mint nemzet a nemzettel": Az 1868-as nemzetiségi törvény és a magyar-horvát kiegyezés. pp. 213-226.
- Drócsa Izabella: Egy büntetőjogi kísérlet az állami rend fenntartása érdekében: A népköztársasági államforma védelméről szóló 1919. évi XI. néptörvény dogmatikai elemzése. p. 227.
- Frey Dóra: Nemzetiségi jogok Magyarországon az 1920-as évek elején. pp. 251-268.
- Gedeon Magdolna: Római jogi elemek Kitonich János munkáiban. pp. 269-282.
- Halász Iván: Jogászképzés a két világháború közötti Csehszlovákiában. pp. 283-302.
- Képes György. A kormányzó: Királyhelyettes vagy de facto köztársasági elnök? pp. 333-359.
- Liktor Zoltán Attila: Bella gerant alii, tu felix Austria nube: Menyegző(k) a Pax Hispanica (1598–1621) árnyékában. pp. 361-376.
- Petrasovszky Anna: Az államforma, kormányforma természetjogi megítélése a 19. században. pp. 377-387.
- Schweitzer Gábor: A Magyar Szemle vitacikkei a kormányzói jogkör kiterjesztéséről (1937). pp. 397-417.
- Szabó István: A tradicionális államforma. pp. 419-426.
- Szabó Szilárd: Az Osztrák(–Magyar) Monarchia katonai hírszerzésének és elhárításának jogtörténeti vonatkozásai. pp. 427-437.
- Benjáminné Dr. Szigeti Magdolna: A Weimári Alkotmány tanulságai. pp. 439-444.
- Takács Péter: Egy „köztes” államforma-kategória lehetőségének mérlegelése Magyarország 1920 és 1944/46 közötti korszakára vonatkozóan. pp. 445-462.
- Varga Norbert: A rendes bíróságok gyakorlata kartellügyekben a két világháború között. pp. 463-480.
- Balogh-Békesi Nóra: Gondolatok a bírói hatalom legitimációjának egyes kérdéseiről. pp. 483-495.
- Balogh Zsolt: A közigazgatási bíráskodás alkotmányos összefüggései. pp. 497-508.
- Csink Lóránt: Gondolatok az "egyre általánosabb" választójogról. pp. 509-518.
- Schanda Balázs: A tulajdoni rendszerváltozás néhány kérdése: Kárpótlás - Lastenausgleich? pp. 519-523.
- Varga Ádám: Gondolatok a helyi demokráciáról. pp. 525-543.

Egyéb források:

Kovács Judit: A Zlinszkyek – egy jogász dinasztia. Magyar Nemzet 1991. július 20. p. 6.
Czagányi László: A Dabasi Református Egyházközség története tulajdon iratai tükrében.  Dabas, 1993. p. 112.
Kerekes László és Tapodi Katalin (szerk.): Építészeti értékek Dabason. A klasszicista kúriák múltja és jelene. Galéria alapítvány, Dabas Város Önkormányzata, Dabas, 1999. pp. 24-25, 58-59, 76-77.
Gyöngyössy Márton: Pest megye címertani öröksége. 19. századi kápolna a vármegyeházán. Pest Megyei Múzeumi Füzetek 9. Budapest – Szentendre, 2007. p. 48.
Czagányi László: Politikusok, honvédek, honvédtisztek. Dabas, 2008. pp. 74-75.
Szerk. [Kapui Ágota]: A Zlinszky-kúria kulcsai. Dabasi Újság 2013. július-augusztus. p. 3. (Tomor Tamás fotóival.)
Dabasi Újság: In memoriam Gyóni Zlinszky János (Budapest, 1928. március 7. – 2015. június 18.) születésének 90. évfordulójára. Különszám, 2018. március 7. 16 p.
Dabasi Újság: 21. Dabasi Napok – 275 éves idén a Zlinszkyek gyóni donációja. 2019. október. p. 2. (Karlik Dóra fotóival.)
Feldman: Emlékszoba és műemléki élménypont nyílt a gyóni Zlinszky-kúriában. 2021. november. p. 6. (Karlik Dóra fotóival.)

Zlinszky – Magyar Katolikus Lexikon
http://lexikon.katolikus.hu

Zlinszky János - Wikipédia
https://hu.wikipedia.org › wiki › Zlinszky_János

Magyarország Alkotmánybírósága - – Wikipédia
https://hu.wikipedia.org › wiki › Magyarország_Alkot...

 

Összeállította: Valentyik Ferenc

Zlinszky János (1928-2015) jogtudományi és közéleti munkássága

Kattintson a képre a nagyításhoz.

Nagyítás

 

Zlinszky János (1928-2015) jogtudományi és közéleti munkássága

Kattintson a képre a nagyításhoz.

Nagyítás

 

Zlinszky János (1928-2015) jogtudományi és közéleti munkássága

Kattintson a képre a nagyításhoz.

Nagyítás

 

Zlinszky János (1928-2015) jogtudományi és közéleti munkássága

Kattintson a képre a nagyításhoz.

Nagyítás

 

Zlinszky János (1928-2015) jogtudományi és közéleti munkássága

Kattintson a képre a nagyításhoz.

Nagyítás

 

Zlinszky János (1928-2015) jogtudományi és közéleti munkássága

Kattintson a képre a nagyításhoz.

Nagyítás

 

Zlinszky János (1928-2015) jogtudományi és közéleti munkássága

Kattintson a képre a nagyításhoz.

Nagyítás

 

Zlinszky János (1928-2015) jogtudományi és közéleti munkássága

Kattintson a képre a nagyításhoz.

Nagyítás

 

Zlinszky János (1928-2015) jogtudományi és közéleti munkássága

Kattintson a képre a nagyításhoz.

Nagyítás

 

Zlinszky János (1928-2015) jogtudományi és közéleti munkássága

Kattintson a képre a nagyításhoz.

Nagyítás

 

Zlinszky János (1928-2015) jogtudományi és közéleti munkássága

Kattintson a képre a nagyításhoz.

Nagyítás

 

Zlinszky János (1928-2015) jogtudományi és közéleti munkássága

Kattintson a képre a nagyításhoz.

Nagyítás

 

Zlinszky János (1928-2015) jogtudományi és közéleti munkássága

Kattintson a képre a nagyításhoz.

Nagyítás

 

Zlinszky János (1928-2015) jogtudományi és közéleti munkássága

Kattintson a képre a nagyításhoz.

Nagyítás

 

Print Friendly, PDF & Email

Search

Weboldalunk sütiket (cookie-kat) használ, hogy a legjobb böngészési élményt biztosíthassuk Önnek honlapunkon. Az oldal további használatával jóváhagyja a sütik használatát.