2020. november 30. hétfő
András, Andor, Endre
Holnap: Elza napja lesz

Slider Dabasi ujsag

Négy évezredes kultúra nyomai Dabas határában

Dabas-Kakucs közigazgatási határán augusztusban egy bronzkori földvár feltárása zajlott. Az ásatás eredményeiről Kulcsár Gabriellával, az MTA BTK Régészeti Intézete tudományos főmunkatársával Feldman László beszélgetett.

F.L.: Lengyel régészek is dolgoznak a helyszínen, kérem, hogy mondja el, milyen kapcsolat révén kerültek ide!

Ez a szerencsés együttműködés egy korábbi tudományos kapcsolatból alakult ki. Két kollégánk, Miklós Zsuzsa és Czajlik Zoltán fedezte fel ezt a lelőhelyet, légi felvételt készítettek róla, majd a lengyel kollégákkal együtt jöttünk ide és felmértük a területet. Már ekkor egy nagyon szép bronzkori lelőhely rajzolódott ki. A feltárás finanszírozására a lengyel munkatársak pályázatot nyújtottak be a Lengyel Tudományos Alaphoz, amely támogatta a kezdeményezést. Nemzetközi együttműködésben végezzük a munkát a lengyel féllel a pozńani egyetemről, illetve németországi partnereink a kieli egyetemről jönnek majd a későbbi években, mert a teljes projekt hároméves lesz. A harmadik fél az MTA BTK Régészeti Intézete.

F.L.: Milyen eredményeket hozott eddig a feltárás?


K.G.:A feltételezésünk az volt, hogy egy bronzkori települést ismerhetünk meg ezen a lelőhelyen. A geomágneses felmérés alapján, biztosan tudtuk, hogy a lelőhelyen házakat fogunk találni. Ezek közül egy házat szerettünk volna feltárni, amely egy nagyon nagy felületen található és sok munkát igényel, ezért most csak egy nyolcszor hét méteres szelvényben az egyik ház északi felét tárjuk fel. Aprólékos módszerekkel, pontos térinformatikai háttérrel dokumentálunk minden előkerülő leletet, csontot, kerámiát, hogy utána a háttérmunka során rekonstruálni tudjuk, hogy hogyan pusztulhatott el a település. Most még csak 50 cm-es mélységben vagyunk, itt érjük el a bronzkori háznak az utolsó, pusztulási szintjét. Előttünk van még nagyjából 50-60 cm, jövőre folytatni szeretnénk a munkát.

F.L.: Milyen leletanyag került elő?

K.G.: Szép kerámiaanyagunk van, amely a Kr.e. 2200-1500-ig terjedő időszakot jelzi, ez a bronzkor korai és középső időszaka a Kárpát-medence térségében. A ház kiégett „patics” falai, vert agyag-, sárfalai maradtak ránk, azokat találtuk meg, állatcsontokból is sok van, ebből a fogyasztásra lehet következtetni, illetve mivel minden földet átszitálunk, nagyon szép apró leleteink vannak, kisebb kőeszközök, pengék maradványai, és ami a legérdekesebb, bár csak fél centiméteres, egy agyag szövőszék-nehezék, amely talán gyerekjátékként szolgált. Értékesebb leletek között említhetjük az ásatás utolsó hetében előkerült arany hajkarikát és kisebb bronzékszerek maradványait is.

F.L.:A szelvényt körbejárva elmondta, hogy több részből állt a település, kérem, beszéljen a falu szerkezetéről!

K.G.:A felmérések alapján egy három részből álló település rajzolódik ki, amelynek egy kissé kimagasodó, árokkal körbevett központi magja volt. Ehhez kapcsolódik egy nagyobb, árokkal körbevett külső település, ahol valószínűleg a termelés folyt, kerámia-és fazekasműhelyekre és bronzöntő műhelyekre számíthatunk. Illetve van egy harmadik, félköríves, árokkal körülvett terület, ahol az állattartás folyhatott. Mindez feltételezés, ezt kell megvizsgálnunk a három év alatt.

F.L.: Dabas térségében, néhány kilométeres távolságban is több bronzkori lelőhely található. A jövőben milyen elképzeléseik vannak más lelőhelyek feltárásról?

K.G.: A múlttal kezdem, 20 évvel ezelőtt tártuk fel Kakucson, a Balla-dombon a korszakhoz tartozó nagyon szép bronzkori települést, most két évtized után tértünk vissza immár egy nemzetközi projekttel. Valóban a környékben, Dabas határában, a Dabasi-szőlősi lelőhelyen szintén egy árokkal körbevett erődített településen szeretnénk dolgozni, de a vizsgálati területünk elnyúlik egészen a ráckevei Duna-ágig, Dömsöd határáig, északon Soroksár, délen pedig Kunpeszér térségéig. Azért különleges ez a terület, mert itt a Duna egykoron medreket alakított ki. Ezáltal egy izgalmas, szabdalt természetföldrajzi környezetet látunk, ahol a vizek, vízjárások egykori partjain kutatva tudjuk feltérképezni és jobban megismerni a 3500- 4000 éves településeket. Most a folyamat kezdetén tartunk, még sok munka vár ránk.

 

regeszet01

Kattintson a képre a nagyításhoz.

Nagyítás
Print Friendly, PDF & Email

Search

Weboldalunk sütiket (cookie-kat) használ, hogy a legjobb böngészési élményt biztosíthassuk Önnek honlapunkon. Az oldal további használatával jóváhagyja a sütik használatát.