2020. november 30. hétfő
András, Andor, Endre
Holnap: Elza napja lesz

Slider Dabasi ujsag

Az információs technológia forradalma a természettudományok fejlődésének tükrében. (Irodalom elemzés)

Stephen J. Gould, a híres paleontológus írta, hogy a fokozatosság elve nem kőbe vésett szabály. Érthető ez a tudományfejlődés bármely ágára, különösképpen a XVIII. századtól napjainkig. Ha a tudományterület „szűkebb ágát”, az információs forradalom robbanásszerű fejlődését vesszük górcső alá, ez különösképpen igaz. Maga a fogalom is egy rendkívül széles spektrumot ölel fel, hisz a XVIII - XIX. századi ipari forradalmakat, valamint a XX. század szinte minden évére jellemző új felfedezéseket is magában foglalja.

Ide kell sorolnunk a különböző technikák megújulásán, a nanotechnológiai vívmányok térhódításán keresztül a legújabb molekulárbiológiai felfedezések és ezek gyakorlati alkalmazásának meglehetősen széles skáláját.

Az általam feldolgozott irodalom meglehetősen széles ismereteket tár fel az első és második ipari forradalom mibenlétéről, annak területi elterjedéséről, valamint említi az abból adódó paradigmaváltást, mely a társadalmak (ipari, technokrata, felhasználó, kiszolgáló stb.) szerkezetének átalakulásával és új tudományterületek (gépgyártás - mechanika - elektromosság Maxwell és társai nevével fémjelezve -, mágnesesség, a XX. sz. első nagy gondolkodóinak alkotásai stb.) kialakulásával jár együtt.

A XX. sz. elejétől a fő és alkalmazott, valamint az ezekhez csatlakozó interdiszciplináris tudományok exponenciális fejlődésnek indultak. Gondolok itt a nanotechnológiára, az ezzel kapcsolatos mikrochipgyártásra, félvezetők és szupravezetők ipari alkalmazására, a biológiai rendszerek DNS-szintű feltárására, az abban rejlő információk (Watson és Crick) értelmezésére, mely a 4 bázis (adenozin, guanin, timin, citozin; – megjegyzés: az RNS-ben timin helyett uracil) szabályszerű elrendeződésének felfedezéséből áll.

A világ csodálatos, és amennyire bonyolult, talán annyira egyszerű is. Erre gondolhatott Nicholas Negroporte, amikor azt mondta, hogy „világunk digitálissá vált”.

Mindenféle technikai forradalom a társadalmak, a kultúra, a fejlődés diszkontinuitását okozta mélyreható változásokkal.
Míg korábban a fejlődés alapja az energia termelése és elosztása volt, napjainkban az információ és az ezzel szorosan karöltve együtt járó kommunikáció dominanciája figyelhető meg, bármely tudományterület (legyen az humán, vagy reálszféra) esetén.

Ma már kevés az információ és kommunikáció statikus uralása. A fejlődés záloga egyértelműen további információrendszerek globális elterjedése és az ezzel kapcsolatos mind szélesebb körű kommunikációs technológiák kidolgozása.

Az általam feldolgozott irodalom ezt pozitív visszacsatolás formájában önerősítő, öngerjesztő folyamatként mutatja be, mely alapja a széles szaktudás (nanotechnológia, atommagnyi szélességű szupravezetők, DNS – szekvenciák izolálása stb.) és az ehhez kapcsolódó XX. századi marketing.

A világban, az emberiség történelme során - kezdve a 6000 éves kínai kultúrától napjainkig - megfigyelhető egy csomó párhuzamosság, mely csak elvekben hasonlatos egymáshoz.

Írásbeliség és kommunikáció már az emberiség több ezer éves fejlődése során, különböző mértékben, egymástól eltérő tartalommal megfigyelhető (kínai írásjelek, egyiptomi hieroglifák, az orosz társadalom viszonylag zárt világa, az 1492 előtti és utáni Európa). A közös környezeti megfigyelések számos csatlakozási ponttal a különböző társadalmi fejlődésformák ellenére szinte mindenütt felfedezhetők (pl. csillagászati megfigyelések, a hadi kultúrák hasonlósága, az orvostudomány területén található tapasztalati átfedések stb.).
Bruce Mazlish gondolatmenetét továbbszőve, életünk, munkánk, cselekedeteink folyamatos kapcsolatban és kölcsönhatásban vannak környezetünkkel és azzal a rendszerrel, mely a tudomány vívmányainak eredményeként mindennapjainkat behálózzák.

Ebből a logikából kiindulva az egyén és társadalom folytonos szimbióta viszonyt alakít ki a környezetét jelentő és az ő kényelmét szolgáló rendszerekkel. Ez kezdetleges formában az emberiség fejlődésének legkorábbi szakaszában is megfigyelhető.

A világ a fejlődés előrehaladásával egyre szűkül. Egymástól távoli kultúrák elérhető közelségbe kerültek. A termelés, a kereskedelem, a logisztika új bázisokat, új kapcsolódási pontokat alkotott mind társadalmi, mind földrajzi értelemben. Logikus, hogy bizonyos területeken ezek bázis jelleget öltöttek. Ez vonatkozik a társadalmi érintkezés valamennyi területére. A tudományok oldaláról tekintve többpólusúvá vált a világ. A teljesség igénye nélkül Németország, a Távol - Kelet, Oroszország, az USA, tudományos fellegvárakká váltak. A kontinentális Európa a sötét középkor után számtalan információs, kutatási terület központja lett.

Az ipari forradalmak után a legnagyszerűbb géniuszok itt alkották és teremtették meg az információ robbanásszerű előrehaladásának lehetőségét. (Gondolok itt Neumann Jánostól Bellen keresztül Einsteinen át Faraday-re és számtalan más tudósra.)

A történelmi helyzet és a polarizáció a XX. században az USA-t tette az információs technokrata forradalom nagyhatalmává. Az ipari technológiai központ az öreg kontinensről áttevődött az észak amerikai földrészre.

A történelmi helyzet és a gazdasági potenciál jó néhány egyetem köré szerveződve, az azóta is legyőzhetetlennek tűnő Egyesült Államok vezető szerepét teremtette meg. Utah, Caltech, Princeton, Santa – Barbara, Stanford és az ún. Szilícium-völgy, napjainkban is kiemelkedő helyet foglalnak el a tudományos világban. Számtalan párhuzamos, de ugyanakkor egymást erősítő kutatási munka folyt, folyik e helyeken. Az 1930-as években itt alakították ki az első „több épületnyi nagyságú” számítógépeket, melyek az okos telefonok világában már igencsak megmosolyogtatóak. Az adatfeldolgozás és az adatátvitel a 60-as évektől robbanásszerűen fejlődött. Felfedezték a mikrochipeket, majd részben a nanotechnológia segítségével, ezek tökéletesítésével, fénysebességi határokat elérő adatátvitelt lehetővé tevő rendszereket dolgoztak ki. A hidegháború idején ezek természetesen katonai megrendelésre készültek, de 8 – 10 év után a polgári életben is létjogosultságot nyertek. Géniuszok nőttek ki, többek között Bill Gates (Microsoft, Windows), Steve Wozniak és a világ legjobb előadója, kommunikátora, termékmenedzsere Steve Jobs (Apple I, II, Macintosh – Mac, iPod, iPhone stb.) személyében.

A világ összezsugorodott és a kommunikációs, információs technológia mely mindennapjainkat szolgálja egyre könnyebben kezelhető, ember- és felhasználó- centrikusabb lett. Az Internet már rég nem központi irányítású, hatalom által privilegizált eszköz. Önálló egységei egyenként is megállják a helyüket. Számtalan alrendszere kiváló kereső, regisztráló és egyéb felhasználó funkcióval bír.

Felhasználói szempontból elmosódik a különbség a szilícium-völgyi vagy a tajvani „klónozott” technológia között.

Bevezetőmben említettem, hogy az elmúlt másfél évszázadban szembetűnő paradigmaváltás történt. Legfőbb jellemzője, hogy alapját az élet bármely területét is figyelembe véve (biológia, számítástechnika, ipar, mezőgazdaság), az információ adja. Ezek a technológiák célzottan és kizárólag az információra irányulnak. (Ez korábban, akár az ipari forradalmak idején, vagy a XX. század elején fordítva volt.) Másik jellemző, hogy az információs technológia az életünk minden területét áthatja, noha egységes reflexióval (pl. médiák esetében) ezt az egyén a belső integritása és mentális tartása érdekében korlátozni képes. A harmadik jellegzetesség, hogy az információ a hálózati morfológia miatt globálisan is egy logikus, egységes topológia szerint működik, mely alapfeltétele, hogy jól alkalmazkodjon azon kihívásokhoz, amik miatt létrejött. Számtalan példát lehetne felsorolni e vonatkozásban a természettudományok területéről (pl. a CERNI és a Caltech, vagy akár Bajkonur együttműködése, a korszerű orvosi, molekulárbiológiai kutatások területén mindennapossá vált, országokon átívelő közös gondolkodás).


Doricsák János

 

Print Friendly, PDF & Email

Search

Weboldalunk sütiket (cookie-kat) használ, hogy a legjobb böngészési élményt biztosíthassuk Önnek honlapunkon. Az oldal további használatával jóváhagyja a sütik használatát.