A Pest Megyei Vöröskereszt Dabasi Utcai Gondozó Szolgálata kezdeményezésére néhány hajléktalan ember önellátó gazdálkodásba kezdett. A megművelendő földterületet egy dabasi lakos biztosította, az öntözéshez a házi vízellátó rendszert a Pest Megyei Vöröskereszt adományozta. A tavasszal és nyáron termő zöldségfélékből nemcsak a dabasi, hanem a gyáli és környékbeli hajléktalanoknak és szegényeknek is jut majd.

Még tavaly októberben történt, hogy K. József dabasi lakos, aki önkormányzati segélyből él, befogadott magához két hajléktalan embert, akiknek így a hosszú telet nem kellett fedél nélkül eltölteniük. A roma származású és igen szegény körülmények között élő K. József úgy vélte, hogy azt a nagyon keveset, amivel rendelkezik, azt megosztja társaival. Lassan két éve lesz, hogy ezeket az embereket rendszeresen segítem ruhával, élelmiszerrel, és gyakran hozzájuk járva én is számításokat végeztem, bizony, hajléktalanéknál a matematika is ugyanaz, mint máshol: háromszor kevés az már sok is lehet, különösen akkor, ha mindezt még megsokszorozza a segíteni akarás, az embertársaink iránti felelősségérzet.

Mert segíteni, együtt, egymásért élni nem kötelező. Mégis vannak nagyon szegény emberek, akik a nagyon keveset megosztják másokkal. Persze, ehhez mindannyiuknak össze kell fogni, kapni nem elég, adni is kell. Így történt meg az, hogy a helyi utcai gondozó szolgálat segítségével ezek a hajléktalan emberek önellátó gazdálkodásba kezdhettek.
   
Először csak a nagy darab föld volt, se víz, se szerszámok, se más, csak az elhatározás, az akarat. Ám a szavakat tett követte, és a MVK Pest Megyei Szervezete kezdeményezésére a Budaörsi Területi Szervezet egy vízszivattyút adományozott. A szivattyút be kellett szerelni, beüzemeltetni, és mintha csak meg lenne írva, mindezt egy másik városban élő hozzáértő hajléktalan szakember végezte el, aki jelenleg a Pest Megyei Vöröskereszt FOG-LAK programja keretében targoncavezetői képzésre jár.

Egy gazdálkodásban, ha víz van, ott élet is van. Ezek után már csak a szerszámokat, a vetőmagokat kellett beszereznünk. A hajléktalanok "gazdaságához" a gyáli VÉKA Festék- és Gazdabolttól kaptunk kerti szerszámokat, a Pest megyei Vöröskereszt Felsőpakonyi Alapszervezete vetőmagokkal segített bennünket. Az ásást és vetést megkezdtük, de messze van még az út vége. A földterület nagyon nagy, és még rengeteg munka, szerszám, eszköz, vetőmag hiányzik ahhoz, hogy termésben gazdag zöldséges kertünk legyen. De mindez a kevés, ami most van, mégis sok. Mert hajléktalanéknál a matematika is ugyanaz: a sokszor kevés akár nagyon sok is lehet. 

A gazdálkodáshoz szükséges eszközöket, adományokat a Vöröskereszt továbbra is szívesen fogadja.

Dancsa József szociális munkás (06-70/933-8181)