Igen, Debrecenbe kellett mennünk, na nem a híres pulykakakasért, hanem egy felejthetetlen jó élményért.
Vezetőnk, Mrázné Csernák Ilona humoros stílusú, ám határozott hangvételű meghívó parancsot nyújtott át személyesen nekünk a Napsugár és a Szivárvány Óvoda kollektívájának, melyben munkahelyen kívüli, rendkívüli munkavégzést rendelt el számunkra. A munkavégzés helyszínéül Debrecen városát, Hortobágyot és az utazás során érintett településeket jelölte meg. A munkavégzés fő célja: csapatépítő trénig, városnézéssel.
Határtalan jókedvvel ültünk fel a buszra június 25-e reggelén, mely meg sem állt velünk Debrecenig. A szálláshely elfoglalása után, a főtéren már várt ránk az idegenvezető, aki mesélt híres alföldi város történelmi nevezetességeiről, műemléképületeiről. A Református Nagytemplom hűs falai között megpihentünk egy kicsit, majd végig számlálva a lépcsőfokokat felküzdöttük magunkat a toronyba. A magasból körbetekintve elénk tárulkozott a város egészen a látóhatárig.
Este, vacsora után még hosszasan sétálgattunk a hangulatos különféle stílusirányzatot képviselő házak között, tisztelettudóan nevetgélve, nehogy megzavarjuk az itt élők nyugalmát. Visszatérve a kollégiumba már nem voltunk annyira jól neveltek, előbújt belőlünk a rakoncátlan diák, ugyanis megszegtük a vezetői utasításnak azon napirendi pontját, melyben 24 órakor takarodót rendelt el. A fő feladat, a kitűzött cél érdekében kénytelenek voltunk félrerakni a házirendet, ugyanis az igazi csapatépítés csak most következett, élen a főnökkel!
Az óvodában, a mi második otthonunkban, mint egy nagy család, nap mint nap találkozunk, mégsem tudunk igazán együtt lenni, egymásra időt szánni. Most itt lehetőségünk volt a végtelen beszélgetésekre. Közelebb kerültünk egymáshoz, erőt merítettünk egymásból, feltöltődtünk egymás által. Jóleső kimerültséggel hajnaltájt kakasszóra tértünk végre nyugovóra.
Szemhunyásnyi alvás után zenés riadóra ugrottunk ki az ágyból, mert jött a parancs: „8 órakor munkareggeli az étteremben!”Teli gyomorral volt kedvünk énekelgetni a buszon, mely Hortobágy felé vitt bennünket. Szakadó esőben sétálgattunk a világörökség területén, szemrevételeztük a Hortobágyi Nemzeti Parkot, ízelítőt kapva a puszta régi és mai életéből.
Kétnapos kiruccanásunk utolsó állomása a Tiszacsegi csárda volt, ahol az ebéd elfogyasztása mellett értékeltük az elvégzett feladatok eredményességét. A tapasztalatokat megvitatva egyhangúlag arra a következtetésre jutottunk, hogy a rendkívüli munkavégzés során mindkét fél maximálisan teljesítette a kötelességét.
A munkaadó biztosította a személyi, tárgyi, és pszichikai feltételeket, - a munkavállalók két napon át véget nem érő jókedvvel teljesítették a feladatokat, így a kitűzött cél: -„Levegőváltozás szükségessége”, -„Csapatépítő tréning” megvalósult, az érdemjegy kitűnő.
Szeretném hálásan megköszönni a Napsugár és a Szivárvány Óvoda alkalmazotti közössége nevében Mrázné Csernák Ilonának (Icának), ezt a felejthetetlen élményt. Ezúton köszönjük neki, hogy az egyre inkább szűkülő anyagi körülmények ellenére a lehető legjobban tudjuk terelgetni, nevelni a ránk bízott csemetéket, biztosítani számukra az élményekben gazdag, színes óvodai gyermekéveket.
Icára nemcsak mint vezetőnkre nézünk fel,- mellettünk van, mint kolléga, leereszkedik hozzánk, mint jó barát és gondoskodik rólunk, mint jó anya. Kívánjuk neki, hogy továbbra is áldja meg Őt a jó Isten a hozzánk való türelmével, kitartásával, szeretetével. Adjon neki erőt és akaratot, hogy még hosszú éveken át állhasson a csapata élén.
A Napsugár és a Szivárvány Óvoda kollektívája nevében
Csernák Ferencné