Velikovszki Pál (1925-2003)

Velikovszki Pál a Kossuth Vadásztársaság elnöke volt , ezt a tisztséget 10-15 éven keresztül töltötte be. Körülbelül 13 éves kora óta vadászott hobbiszinten, és soha nem szenvedett balesetet vadászat közben.
A Kossuth Vadásztársaság más vadásztársaságokkal szervezett vadászatokat, ebből pedig az következett, hogy sokan jártak ide  (Mántelek, Gyóni erdő, Tatárerdő, Kunpeszéri erdő, Felsődabas) külföldről is vadászni, de főként olaszok, németek, franciák, oroszok, osztrákok.

Fegyverek: nagygolyós-és kisgolyós fegyverek, 20-as; 16-os; 12-es sörétes puskák.
Vadászkutyák: magyar vizsla (neve: Cunci), német vizsla.

Vadfácánra, nyúlra, vadkacsára vadásztak, zömmel ezeket az állatokat vitték ki értékesíteni Hollandiába, Nyugat-Németországba, Franciaországba.

Az értékesítésből befolyt pénzből tudta a vadásztársaság fenntartani magát.
Így:    kevesebb volt a tagdíj
    a vadállatokat tudták etetni, vadgazdálkodást folytattak (az állatokat különböző     takarmányokkal vadföldekre tudták csalogatni)
    a vaddisznók számára megfelelő dagonyahelyet tudtak készíteni
    leshelyeket tudtak felállítani.

A feladatok nagy részét a vadászaton kívül a vadőrök végezték, akik figyeltek az orrvadászokra, és az állatok élelmezését is ők látták el. Pl.: a más állatokra veszélyes agancsosokat kilőtték.

A vadászatok anno családi programnak számítottak, ilyenkor akár 20-25 ember is összegyűlt (erdész, vadőr, családtagok). Minden évben 2-3 alkalommal csináltak családi jellegű rendezvényeket. Ilyenkor tilos volt az alkoholfogyasztás, tehát aki ivott, nem indulhatott el a csapattal vadászni. A vadászok akár 6-15 km-t is sétálhattak. A vadászatot egy nagy közös főzéssel ünnepelték.

A vadászatok végeztével a terítékből kiválogatták amiket meg akartak tartani, a maradékról pedig a MAVAD gondoskodott. (Vecsési vadfeldolgozó.)

Vadászati típusok:

1. Körvadászat: legtöbbször nyúlra, fácánra vadásznak. Időtartama: reggel 7- délután 2-3. A vadászmester és a vadászelnök határozza meg és jelöli ki az U alakú területet.
2. Vadászat lesről: vaddisznóra, őzre, szarvasra
3. Hajtás: vaddisznó, üregi nyúl (nyúlra vadászgörénnyel, hajnalban vadásztak)
4. Vadászat hívásra: egy speciális síppal utánozzák a nőstény szarvas hangját, így hívják elő a hímeket, amik így azonnal levadászhatóak. Kizárólag párzási időszakban bevált módszer.
5. Dúvadazás: minden állat szabadon lőhető egy adott időpontban. A kártevő állatokat koroték ebekkel, pl. foxival vadásszák.

Úri sportnak számított szalonkára vadászni.

Manapság: már bérelni kell a területeket, a tagsági díj pedig nagyon drága. Csak 4-6 ember vadászik együtt, és a „mindenre lőj, ami mozog” elv érvényesül, melynek oka, hogy kevés a szabad terület a vadon élő állatok számára.

Velikovszki Pál a vadásztársaság elnöki posztja mellett az ÁFÉSZ kereskedelmi-és vendéglátóipari főosztályvezetői posztját és magáénak tudhatta, ill. ő volt a helyi Hangya Szövetkezet egyik alapítótagja is.

Az emlékszobában megtalálható tárgyak:

Összesen 16 agancs díszíti az emlékszoba falait, de ennél sokkal több van, körülbelül 70. Az agancsokon kívül a szobában megtekinthető még egy rókabunda, vaddisznó bundája, 1-2 kitömött állat.
Az emlékszobában megtalálható bútorok Velikovszki Pál nagyszüleié voltak, a vadászházában is ezeket a bútorok álltak.