Fájdalommal és mély megrendüléssel tudatjuk, hogy méltósággal viselt betegség után 2023. november 2-án, élete 86. évében megtért Teremtőjéhez Murányi László, gyón szülötte, a Magyar Televízió egykori főmunkatársa, Dabas Város Díszpolgára.
Murányi László a gyóni evangélikus parókián született 1937. augusztus 29-én, édesapja a helyi egyházközösség lelkésze volt. Mindig büszkén vállalta gyóni-dabasi kötődését, és soha nem mulasztotta el hírül vinni országszerte mindazokat a pozitív értékeket, amelyeket ez a város képviselt és képvisel a jelenben is. Ahogyan írta, „szülőföldszerűen kötődött Kiskőröshöz is”, ahol 5 éves korától kezdve nevelkedett.
Ismert televíziós személyiségként országos hírnévre tett szert, előadóművészként Gyóni Géza verseivel járta Magyarországot és az elszakított területeket, hogy a helyi származású költő munkásságát minden magyarhoz eljuttassa. Íróként, publicistaként mindig a társadalmi igazságot kereste, keresztyén-polgári, nemzeti értékrendjét mindig, minden hatalommal szemben vállalta.
A Chinoin Gyógyszergyárban 1955-től segédmunkásként, majd laboránsként dolgozott. Egy a Magyar Rádió által meghirdetett meghallgatás után került a rádióba bemondónak, majd a Magyar Televízióba, ahol ügyelőként, rendezőasszisztensként dolgozott több száz kisebb-nagyobb műsor készítésénél. 1964-ben szerepet kapott Szabó István, Álmodozások kora című első játékfilmjében.
Stúdiós műsorvezetője volt két olimpiának (1968 Mexico, 1972 München). 1969-től a TV Híradó szerkesztője, majd műsorvezetője. Az ELTE Állam-és Jogtudományi Karán 1975-ben szerzett felsőfokú képesítést.
Dolgozott A HÉT című műsorban, készített több dokumentumfilmet is. Ezzel párhuzamosan a Magyar Rádió, határon túli magyarokhoz szóló "Szülőföldünk" című adásában évekig a napi Krónika szerkesztő-műsorvezetője. 1984-től parlamenti tudósító, 1991-től a Parlamenti Napló Szerkesztőség-vezetője, főmunkatárs.
Az 1994-es parlamenti választások után rendkívüli felmondással megszüntette munkaviszonyát, idő előtti nyugdíjaztatását kérte. 2001-ben másodmagával újságíró iskolát alapított Nemzeti Újságíró Tanoda néven. Később meghívást kapott az induló Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának alapító dékánjától dr. Zlinszky János professzortól a sajtó- és médiajog tárgy felépítésére, bevezetésére. Először óraadóként, majd főállásban tárgy-jegyző, címzetes egyetemi docensként oktatta a tárgyat 2006. december 31-ig, majd óraadóként az egyetem Bölcsészettudományi Karán dolgozott tovább. Emellett több éven át beszéd- és viselkedéskultúrát, szónoklattant tanított a Nyugat-Magyarországi Egyetem Közgazdaságtudományi Karán.
1997-től választott tagja volt a Százak Tanácsának, az ’56-os Magyarok Világszövetségének alelnöke.
Az Új Idők című, több mint 10 éves két-heti lap alapító publicistája, szerzője, időnként más sajtóorgánumokba is írt. 2006-ban jelent meg ezen írások első válogatása "Árulás-kor" címmel. Több évig a "Szeretet-versek"című, a magyar irodalmat Balassitól Márai-ig képviselő, önálló irodalmi esttel járta az országot.
Az elmúlt évtizedekben dabasi meghívásainknak mindig eleget tett, szónokként, előadóként részt vett az Önkormányzat rendezvényein vagy a dabasi civilszervezetek ünnepi alkalmain. Volt már 1956-os emlékműsor, Gyóni Géza jubileumi ünnepség, trianoni országzászló avató ünnepi szónoka. Tartott Gyóni Géza-előadóestet, számos esetben zsűrizett versmondó versenyeken, a Dabasi Talentumokon, írt újságcikket a helyi sajtóorgánumokban (Dabasi Újság, Odafigyelő, Szövetségben Dabasért), kiállt az aktuális közügyek mellett. 2011-ben ő volt az október 23-i ünnepség szónoka, majd bemutattuk az általa rendezett 56-os filmet, amely a becsületről, a helytállásról, a forradalom igazi arcáról szólt. Számos alkalommal látogatott el a gyóni evangélikus gyülekezethez, sok élvvel ezelőtt nekik ajándékozta családja egyik legféltettebb festményét, egy Jézus-portrét amely azóta is a gyülekezeti teremben látható.
Murányi László nyugdíjasként is mindig aktív volt, foglalkoztatták a közélet ügyei, ezért több kötetben is igyekezet sorvezetőt adni a világunkat és benne hazánkat érintő sorskérdésekhez. Ilyen kötete volt a 2013-ban megjelent Sors-kiáltó, hétköznapi epigrammák Magyarországért, valamint a 2018-ban 80. születésnapja alkalmából megjelent Kiáltó Sorok című kötet. 2017-ben a rendszerváltoztatás 30. évfordulójához közeledve jelent meg Lássuk, olvassuk újra!... 1989-1994 Hazánk nagy történelmi fordulókban című válogatás albuma, amelyben Murányi Tanár úr a korabeli sajtótermékek egyedi gyűjteménye segítségével kalauzolja az olvasót a 20. század kilencvenes éveinek sorsdöntő eseményei között. 2021-ben Tarnóczy Balázs grafikusművésszel közösen adta ki utolsó kötetét.
Murányi László egyenes gerinccel, példamutató bátorsággal állta mindazokat a meghurcoltatásokat, amelyek televíziós karrierjét kettétörték. A rendszerváltás utáni zavaros és ellentmondásos idők tanújaként mesélt minden könyvében a kiállt megpróbáltatásokról.
Munkásságát számos díjjal elismerték a Pesti Srác Díj, a Pongrátz Gergely Érdemérem és a Magyar Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetés, a Dabas Város Díszpolgára Díj.
Murányi László egy gyóni-dabasi gyökerű igaz ember volt, aki elkötelezetten szűkebb pátriája iránt, értékteremtő életművével, példaadó helytállásával köztiszteletnek örvendett szülővárosában is.
Emlékezzünk rá szeretettel, tisztelettel és megbecsüléssel!
Isten nyugosztalja békében!
