Magyarország Kormánya 2022-ben kihirdette, hogy az évente mintegy 5 millió tonna települési hulladék kezelésért a MOL lesz a felelős.
Az országos hulladékkoncesszió által kijelölt feladatra a MOL megalapította a MOHU nevű céget, és vállalta, hogy egy olyan hulladékkezelési rendszert hoz létre, amely egységes, versenyképes, átlátható és fenntartható lesz.
Környezetünk védelme szempontjából alapvető a minél nagyobb hulladékhasznosítás. A MOHU célja is az, hogy hazánk minél nagyobb részt hasznosítson újra a hulladékból. Magyarországon jelenleg a hulladékok mintegy felét egyszerűen lerakjuk, eltemetjük. Az Európai Unió előírása viszont az, hogy a tagállamokban 2035-re a lerakott hulladék aránya 10% legyen, vagyis az ötödére csökkenjen, ahogy az újrahasznosítás arányát is 65%-ra kell növelni a jelenlegi 32% helyett.
Több uniós ország ezt már sikeresen megtette. Nyolc tagállamban a hulladék legalább felét újrahasznosítják, és a lerakás alig 1-2%-os ezekben az országokban. Ez a helyes út, mert a hulladék érték. Jelenleg 364 kilogramm szemetet termelnek évente a magyar háztartások, ezzel szemben az Unióban 505 kilogramm az átlag. Vagyis a magyar gazdaság erősödésével várható, hogy egyre nagyobb mennyiségű hulladékot kell majd a lehető legnagyobb arányban újrahasznosítanunk.
Ez pedig rendkívüli munkát kíván. De ne felejtsük el, hogy nem egyszerűen arról van szó, hogy megfeleljünk az uniós elvárásoknak. Alapvető nemzeti érdekünk, hogy összefogjunk, megóvjuk környezetünket, és támogassuk a hazai ipar működését.
Egy jól működő, a hulladékot a körforgásos gazdaságba újra visszaforgató rendszerrel hazánk szuverenitását védjük meg. Ez biztosítja azt, hogy iparunk számára könnyen elérhetőek maradjanak az értékes alapanyagok. Ez Magyarország érdeke, hiszen ez hozzájárul az ipari, gazdasági és energetikai függetlenségünkhöz is.
Mindannyian tudjuk, hogy ez nem fog egyik-napról a másikra létrejönni, ezért a MOL által vállalt munka hosszútávra, 35 évre szól. Rendkívüli költségek szükségesek e feladat elvégzéséhez, ezért a MOL vállalta, hogy az első 10 évben legalább 185 milliárd forint értékű beruházást valósít meg.
Eleinte a lakosság nem érzékeli a változásokat. Július 1-jén kezdődik a MOL koncessziója, és ezen a napon is ugyanaz a szolgáltató, ugyanúgy elviszi a kukát, mint korábban. Hosszútávon lesznek észrevehetőek a változások, és ebben számítunk a hulladékgazdálkodás korábbi résztvevőinek együttműködésére is, amennyiben versenyképesen, átláthatóan, és fenntarthatóan végzik a tevékenységüket. A MOHU készen áll a feladatra, a szükséges adminisztrációs munkát elvégezte, a rendszer indulásra kész.
A MOHU többször hangsúlyozta, hogy ebben a munkában kiemelt partnerei lesznek az önkormányzatok, amelyek feladatai az alábbiak szerint alakulnak július 1-jét követően:
1. Mi lesz a hulladékgazdálkodási eszközök sorsa?
Az önkormányzatok a koncesszió indulását követően is eszköztulajdonosok maradnak, tehát a tulajdonukban maradnak a hulladékgazdálkodási létesítmények. Ezeknek a létesítmények használatával kapcsolatban a MOHU már megkötötte a szükséges szerződéseket a létesítmények üzemeltetőivel.
2. Mi lesz az önkormányzatok hulladékgazdálkodási alapfeladatával?
Július 1-jétől megszűnik az önkormányzatok hulladékgazdálkodási alapfeladata, ezt a koncessziós társaság veszi át. A jelenlegi közszolgáltató cégek a MOHU Zrt. alvállalkozóiként látják el a hulladékgazdálkodási feladatokat. A MOHU által közülük kiválasztott régiókoordinátorok és közreműködő alvállalkozóik feladata lesz, hogy a koncessziós társaság irányításával, az általa meghatározott módon, az uniós és hazai szabályoknak megfelelően, előkezelésre minél alkalmasabb módon gyűjtsék a hulladékot, amely ezt követően újrafeldolgozásra kerülhet.
3. Hulladékgazdálkodással kapcsolatos szabályozó feladat:
Az önkormányzatok által a hulladékgazdálkodással kapcsolatban alkotott rendeleteket a jövőben hatályon kívül kell helyezni. Az önkormányzatok által eddig biztosított hulladékgazdálkodással kapcsolatos kedvezmények egy, a Parlament előtt lévő törvénymódosítás alapján megmaradnak az új rendszerben is, hacsak az adott önkormányzatok nem vonják vissza ezeket, és jelentik be a változást a MOHU és/vagy az NHKV felé. Új kedvezmények bevezetésére vonatkozóan a jövőben nem lesz önkormányzati jogkör, mivel a hulladékszolgáltatásra vonatkozó díjak miniszteri jogkörbe kerültek. Az önkormányzat azonban szociális alapon a jövőben is biztosíthat saját forrásai terhére hozzájárulást a saját településén lakók hulladékszolgáltatási költségeihez. Ezt akár a MOHU-n keresztül is megteheti, a törvény ugyanis biztosítja, hogy az önkormányzat átvállalhassa a díj egy részét, vagy egészét.
4. Köztisztasági alapfeladat:
A köztisztasági feladatellátás július 1-je után is az önkormányzatok feladata lesz, így annak költségei is az önkormányzatoknál maradnak. 2023 július 1-je után a köztisztaságból származó – települési hulladéknak minősülő - hulladék átvételére csak a MOHU vagy annak szerződött alvállalkozói jogosultak. A köztisztaságból származó települési hulladék átvételének, kezelésre átadásának költségeit a MOHU-nál jelentkeznek, melyet az önkormányzatok az illetékes miniszter által megállapított szolgáltatási díj formájában térítenek meg a MOHU Zrt. részére.
Bevezetésre kerül az EPR. Az Európai Unió dolgozta ki a kiterjesztetett gyártói felelősség, vagyis EPR – Extended Producer Responsibility alapelvét, amely előírja, hogy a termékek teljes életciklusáért a gyártó felel. Ez azt jelenti, hogy azért is a gyártó felelős, amikor már hulladék lesz az adott termékből, és ennek költségeit EPR díjban megfizeti a MOHU felé. Az önkormányzatok esetében ez azért fontos, mert a köztisztaságért továbbra is adott önkormányzat lesz a felelős. Ugyanakkor a köztisztasági hulladék jelentős része EPR köteles termékekből származik. Ezért a köztisztasági hulladékban az országos átlag alapján előforduló EPR termékek arányának megfelelően a MOHU negyedévente elszámol az önkormányzatokkal, és kifizeti az ennek megfelelő költséget.
A fenti konkrét feladatok mellett számos kérdés felmerülhet még. Ezért a MOHU a jövőben is részletesen tájékoztat mindenkit a változásokról, ennek érdekében az alábbi kommunikációs csatornákat hozza létre az önkormányzatok részére:
1. MOHU összefoglalók az önkormányzatok számára az aktualitásokról, információkról, amelyeket elektromos levélben küld el a MOHU az önkormányzatok részére a BM által frissített önkormányzati címlistára, továbbá a vármegyei elnökökön, valamint az önkormányzati szövetségeken keresztül.
2. A Belügyminisztériummal közös kommunikáció: BM rendszeresen megjelenő hírlevelében tájékoztató anyagok.
3. A már megkezdődött online egyeztetések továbbra is rendszeresek lesznek. Ennek első állomásai voltak a június első hetén tartott online előadások.
4. A MOHU honlapján elérhető felület, kifejezetten az önkormányzatok részére, ahol kérdéseket lehet feltenni, amelyeket a MOHU szakértői megválaszolnak.
Minden önkormányzatot bíztatunk arra, hogy használja ezeket a csatornákat. Figyelje az ott leírt, elhangzott információkat, és ha szükséges, tegyen fel kérdéseket.
Bízunk benne, hogy együttműködésünk eredményeként egy minden korábbinál hatékonyabb hulladékgazdálkodási rendszert működtethetünk.
Köszönettel,
MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt.
Újrahasznosítjuk.
Közösen.