2020. január 29. szerda
Adél
Holnap: Martina, Gerda napja lesz

TÉB nyilvántartás

Az első dabasi filmforgatás

INFORMÁCIÓK Az első dabasi filmforgatás
Javaslati adatlap: letöltés
Jegyzőkönyv:  letöltés
TÉB határozata: letöltés
Melléklet: letöltés
Pest Megyei Értéktár Bizottság határozata:
Pest Megyei Értéktár nyilvántartása:
Javaslattevők: Valentyik Ferenc
Felvétel ideje: 2019.12.03.
Megyei értéktárba továbbítva:
Kategória:  Kulturális örökség
Megyei Értéktár döntése:

Az első dabasi filmforgatás
(Mire megvénülünk I-II. 1916)

A helyi emlékezet számos filmforgatás maradandó pillanatait őrzi. Ezek közös jellemzője, hogy valamennyire az 1945 utáni időszakban került sor. Van azonban olyan alkotás is, mely jóval korábban, még a hazai filmgyártás hőskorában készült, és a külső forgatási helyszínek egyike volt Dabason. Jelenlegi ismereteink szerint Jókai Mór: Mire megvénülünk című regényének 1916. évi némafilm adaptációja volt az első filmes produkció, melyet a Halász család jóvoltából településünkön forgattak.
A film az első magyar filmműhelyek egyikében, az Uher filmgyárban készült, és ez volt az első kifejezetten magyar Jókai-film. Ugyanakkor a tulajdonképpeni első Jókai-film, a Szegény gazdagok (Die armen Reichen), Németországban készült 1915-ben, német színészek közreműködésével.  Az ily módon végül is német produkció 1915. november 15-én került a magyar közönség elé az Omnia moziban.

A „Mire megvénülünk”előkészítő munkái két teljes hónapot vettek igénybe, és maga a forgatás, 1916 nyarán egy hónapig tartott. A nagyszabású filmben 500 szereplő működött közre. A rendező a reformkorban játszódó romantikus, drámai családi történet feldolgozása során mindvégig a korhűségre törekedett, így a hitelesség érdekében az 1830-as évek úri világát idéző alkotást jelentős részben Alsódabason, a Halász család kúriáiban forgatták. A Halászok családi relikviái mellett a Magyar Királyi Operaház és a Nemzeti Színház díszlet, kosztüm és jelmeztárát is használták a felvételek során. A bemutatóra 1917. januárban került sor, a filmdrámát két részben, 8 felvonásban tekinthették meg a Jókai nevével és 1865-ben készült alkotásával mozgósított nézők. Az első rész címe: Az Áronffy család végzete, a másodiké: Tíz év múlva.

Dabasi vonatkozású sajtótudósítások

„A legboldogabb dabasi kislány: Beregi Oszkár és Szerémy Zoltán a nyári szünidőt is munkára használták fel. Több rendkívül érdekes mozi felvételben vettek részt. A „Színházi Élet”-nek Dabasról küldték el fényképes üdvözletüket. De Dabasról még egy levelet kaptunk. Egy „dabasi bakfis” kérdi, hogy vajon nem káprázott-e a szeme mikor abban az úrban, ki tőle egy utca után érdeklődött, Beregi Oszkárt vélte felfedezni. Mert ha Beregi volt, úgy ő volna Dabas legboldogabb leánya. A dabasi kislánynak üzenjük; tényleg Beregi volt. Személyesen.”  
(Színházi Élet 1916/28. szám Nyaralás (körkép a művészvilágban) 3. oldal, a 4. és 5. oldalon fotóval. Az 5. oldal forgatási jelenetén az alsódabasi Úri kaszinó belső udvarának részlete ismerhető fel. )

Humoros történet a forgatásról: „Mulatságos esetet beszéltek el nekünk: a „Mire megvénülünk" című Jókai-filmet Kovács Gusztáv, az Uher-filmgyár kitűnő operatőrje vette fel. A múlt héten Dabason dolgoztak és a dabasi országúton Beregi Oszkárral, a Nemzeti Színház népszerű művészével kettesben vándoroltak. Egy alkalmas terepet keressenek a darab egy részletének felvételéhez. Eközben, az országúton szembejött velük egy parasztszekérbe fogott ökörpár. Csakhamar kiderült, hogy az ökrök megvadultak és az ellenséges érzület minden jelével Beregiéknek tartottak. Beregi nem vesztette el lélekjelenlétét, de mégis az operatőr mögé bújva mondta a következőket: — Kovács úr! Az Ön kötelessége a felvételek nyugodtságát biztosítani. Kérem tehát, szóljon ennek a két baromnak, hogy ne zavarjon bennünket. A hidegvérű operatőr szólt is az ökröknek, de hiába. S minthogy a szekéren ülő gazda szava is épp ily eredménytelen maradt, Kovács lekapta válláról a háromlábú felvevő gépet és védekezésül hirtelen maga elé állította. Az ökrök nem tudva mire vélni a védekezés e különös formáját, megrémültek és hirtelen mozdulattal kitörve a szekér rúdját, megfordultak s eszeveszett futással menekültek az országúton. A parasztgazdán kívül mindenki meg volt elégedve e fordulattal és Beregi elismerően gratulált Kovácsnak: — Hiába, a jó operatőrnek az ökörrel is bánni kell tudni.” (Mozihét, 1916/33)

„A jobbnál-jobb alakítások a legtermészetesebben illeszkednek bele abba a pazar fénnyel és hihetetlenül nagy költséggel elővarázsolt biedermeier-korba, melynek korhű beállításához Budapest régiségein kívül a dabasi Halász-család – ahol Jókai annyi szép napot töltött – ősi klenódiumainak egész tárházát bocsájtotta rendelkezésre: az igaz korhű bútorok, dísztárgyak és díszruhák egész tömegét, hogy egy valóban korhű és tökéletes regény kerüljön a filmre, melynek nagy kvalitású, tökéletesen magyar stílusú rendezése ifj. Uher Ödön mesterműve és felvétele a kinotechnika vívmánya, az Uher-filmgyár hatalmas alkotása.”
(Mire megvénülünk… Az Ujság című lap méltatása a bemutató előtt. 1917. január 14. p. 20.)
 
A film alapadatai (forrás: https://www.hangosfilm.hu/filmografia/mire-megvenulunk-i-ii)

ALKOTÓK

ifj. Uher Ödön rendező
Jókai Mór        író (regény: Mire megvénülünk, 1865)
Hevesi Sándor    forgatókönyvíró

SZEREPLŐK

Beregi Oszkár                Áronffy Lóránd
Fenyő Emil                     Áronffy Lőrinc/Dezső
Sacy von Blondel           Melanie
Szerémy Zoltán             Topándy
Hajdu József                 Sárvölgyi
Kemenes Lajos             Gyáli Pepi
Szöreghy Gyula            Kandúr, a cigány
Mátray Erzsi                 Cypra, a cigánylány
Étsy Emília                   Áronffy Lőrincné
Benes Ilona                  a nagymama
Poór Lili                        Bálnokházyné
Hollay Kamilla              Fanny
Margittay Gyula            Bálnokházy
Csernell Bella                Borcsa
Szalkay Sándor            Fromm
Réthey Lajos                Márton
Verebes Ernő               Dezső gyerekkorában

TECHNIKAI STÁB

Kovács Gusztáv    operatőr

PRODUKCIÓS STÁB

Uher Ödön      producer
Szücs Ernő     producer
Gerő Gyula     producer

GYÁRTÁSI ÉS BEMUTATÁSI ADATOK

Uher filmgyár                gyártó cég
Jókai Filmvállalat          gyártó cég
Goldenweiser Ernő       forgalmazó

1917. január 15. (Omnia)     az I. rész bemutatója
1917. január 22. (Omnia)     a II. rész bemutatója
145/1920    cenzúrahatározat

KÜLSŐ FORGATÁSI HELYSZÍNEK

A dabasi Halász család nemesi kúriája
Budai Vár    
Tabán
Hűvösvölgy

FILMTECHNIKAI SPECIFIKÁCIÓ

Némafilm, 35 mm-es, 2 részes, 8 felvonásos, hossza a korabeli források szerint: 3000 méter, a 145/1920 számú O.M.B. határozat szerint: 2525 méter, az osztrák forgalmi kópia hossza: 1900 méter.

FELLELHETŐSÉG, FORRÁSOK

kópia    MNFA, 1416  méter, hiányos, virazsírozott, magyar inzertes
fotó    MNFA Fotótára, (1 db); OSZK, Színháztörténeti Tár (1 db)
plakát    OSZK Plakáttár (II. rész, 1 db, grafikus: Honti Nándor)


A kétrészes film bemutatója nagy közönségsikert hozott, melynek köszönhetően még számos Jókai-művet adaptáltak filmvászonra. A némafilmes hőskorszak alkotásainak döntő többsége, szakirodalmi adatok szerint mintegy 95 %-a (!) azonban elveszett az eltelt évszázadban.
A Mire megvénülünk 1989-ben került elő magángyűjteményből, igen rossz állapotban, erősen hiányosan. A filmet a fennmaradt 1416 méter hosszúságú kópia alapján a Nemzeti Kulturális Alapprogram és a Kodak KFT. támogatásával restaurálta a Magyar Nemzeti Filmarchívum, s a felújított alkotást 2001. szeptemberében, a némafilmeknél szokásos zongorakísérettel mutatták be.

A Mire megvénülünk című kétrészes némafilm a hazai filmtörténet számon tartott alkotása, létrejöttében a korszak neves művészei vettek részt. Sikerében az alsódabasi helyszín és a Halász-család szerepét korabeli sajtótudósítások, filmtörténeti munkák rögzítették. A forgatás elfeledett, ismeretlenné vált ténye a dabasi helytörténetnek. Újbóli felfedezése értékes adaléka kulturális örökségünknek, értéktárunknak.


Bibliográfia

Jókai Mór: Mire megvénülünk. mek.oszk.hu/00800/00812/html/

Színházi Élet:
- Nyaralás (körkép a művészvilágban). 1916/28. szám pp. 3-5; fotóval. Az 5. oldal forgatási jelenetén az alsódabasi Úri kaszinó belső udvarának részlete ismerhető fel. )
- A második Jókai regény-film. 1916/29. szám p. 28.
- Beregi, a filmszínész. 1917/22. szám pp. 12-13.
Az Ujság: Mire megvénülünk… (méltatás a bemutató előtt) 1917. január 14. p. 20.
Pesti Hírlap:
- Mire megvénülünk. 1917. január 14. p. 8.
- Jókai-film. 1917. január 14. p. 12.
- A Jókai-film premierje az Omniában. 1917. január 16. p. 8.  
Szeged és Vidéke: Óriási sikere volt… 1917. január 27. p. 5.
Népszava: Tűz volt az Omnia-mozgóban. 1917. január 25. p. 10.

Balogh Gyöngyi: Az első magyar Jókai film, a Mire megvénülünk restaurálása.
http://www.filmkultura.hu/regi/2001/articles/essays/jokaifilm.hu.html

Valentyik Ferenc: Az első dabasi filmforgatás. Dabasi Újság 2019. november. p. 23.

Minden lényeges körülmény a filmről:
 https://www.hangosfilm.hu/filmografia/mire-megvenulunk-i-ii

Wikipédia szócikkek:

https://hu.wikipedia.org/wiki/Jókai_Mór
https://hu.wikipedia.org/wiki/Uher_Ödön_(filmrendező)
https://hu.wikipedia.org/wiki/Hevesi_Sándor
https://hu.wikipedia.org/wiki/Beregi_Oszkár
https://hu.wikipedia.org/wiki/Megyery_Sári
https://hu.wikipedia.org/wiki/Szerémy_Zoltán
https://hu.wikipedia.org/wiki/Poór_Lili
https://hu.wikipedia.org/wiki/Fenyő_Emil
https://hu.wikipedia.org/wiki/Mátray_Erzsi
https://hu.wikipedia.org/wiki/Szőreghy_Gyula

 
Összeállította: Valentyik Ferenc
Az első dabasi filmforgatás

Kattintson a képre a nagyításhoz.

Nagyítás
Az első dabasi filmforgatás

Kattintson a képre a nagyításhoz.

Nagyítás
Az első dabasi filmforgatás

Kattintson a képre a nagyításhoz.

Nagyítás
Print Friendly, PDF & Email

Search

Weboldalunk sütiket (cookie-kat) használ, hogy a legjobb böngészési élményt biztosíthassuk Önnek honlapunkon. Az oldal további használatával jóváhagyja a sütik használatát.
BŐVEBBEN ELFOGADOM