2019. december 9. hétfő
Natália, Natasa
Holnap: Judit, Loretta napja lesz

TÉB nyilvántartás

Siposné Dobozy Lina drámai színésznő síremléke

INFORMÁCIÓK Siposné Dobozy Lina drámai színésznő síremléke
Javaslati adatlap: letöltés
Jegyzőkönyv: 
TÉB határozata:
Pest Megyei Értéktár Bizottság határozata:
Pest Megyei Értéktár nyilvántartása:
Javaslattevők: Feldman László és Valentyik Ferenc
Felvétel ideje: 2019.09.03.
Megyei értéktárba továbbítva:
Kategória:  Kulturális örökség
Megyei Értéktár döntése:

Siposné Dobozy Lina drámai színésznő síremléke

A művésznő életútja:

A vándorszínészet korszakában, 1843. május 18-án, Miskolcon, színészcsaládban született. Édesapja Dobozy Bertalan földbirtokos, nemesi családból származó színész, édesanyja Szilágyi Julianna színésznő. Dobozy Bertalan nemzetőrként részt vett az 1848-as forradalom és szabadságharc küzdelmeiben, ezért a bukás után az 1850-es évek elején, Egerben bekövetkező haláláig bujdosnia kellett. Leánya négy éves korától színpadon szerepelt, kezdetben verseket szavalt, majd 8 évesen már kisebb önálló szerepeket bíztak rá akkor divatban lévő darabokban, Kolozsvárott. A »Tizenkét óra« és »Egy óra« című színművekben lenyűgözte a közönséget. Kevéssel utána Miskolcon már a »Londoni koldusok«-ban Smaik szerepében ért el szép eredményt. Győrött és Pécsett kedvelt naiva volt. 1861-ben férjhez ment Sipos Károly színész, színigazgatóhoz. 1862. július 18-án vendégként felléptek a Nemzeti Színházban, a »Tücsök«-ben, mint Landry és Fanchon. Közös pályájuk egy évtizede alatt Miskolcon, Pécsen, Nagykőrösön, Kalocsán, Abrudbányán, Szabadkán játszottak és arattak sikereket. Sipos Károly betegeskedett, az életforma küzdelmébe belefáradt, ezért 1871 novemberében telekkönyvvezető lett. Később már csak jótékonysági előadásokon vállalt fellépést és rendezést. Siposné a nagyobb színtársulatokkal (pl. Krecsányi Ignác, Aradi Gerő társulatában) bejárta az ország jelentős városait és sok siker kísérte útjában. Diadalai a korszak sajtójában nyomon követhetőek, rendszerint az előadások emlékezetes alakításai között említik a nevét és méltatják produkcióját, mint pl.: „Siposné valamint mindig, úgy most is kitűnőleg játszott s minden jelenetét viharos taps követé.”, „Siposné megjelenésekor a színpad valóságos virágos kertté vált.” (Zala-Somogyi Közlöny 1872/62. szám; Kassa és Vidéke 1875/15; Eger 1876/40; Békésmegyei Közlöny 1879/32; Szentesi Lap 1879/32; Budapesti Hírlap 1886/182; Eger 1888/35; Szegedi Napló 1890/73; Pesti Hírlap 1892/40; Budapesti Hírlap 1906/272.)

A szakirodalom szerepei közül kiemeli a »Cigány« Rózsáját, a »Tücsök« Fanchonját, Gauthier Margitot, a »IV. László«-ban Aidát, és más további kiváló alakításai alapján jó nevű vidéki színésznőként tartották őt számon.
Szegedi korszakában felkeltette a helyi lapoknak tudósító Gárdonyi Géza, majd Mikszáth Kálmán figyelmét is.  

1890. március 29-én, Szegeden ünnepelte a» Vasgyáros «márkinéjában 30 éves jubileumát, melyet a város sajtója jelentős terjedelemben vezetett fel és méltatott, sőt gyermekéveit idéző önéletrajzi írását is közölték. Ebben főként édesanyja és mostohaapja, Gyöngyösi Pál színész, továbbá Pázmán Mihály színigazgató szerepének meghatározó voltát emelte ki pályája indulásában. Pázmán társulatával olyan nagy városokban játszott, mint Szeged, Miskolc, Kassa, Szabadka, Székesfehérvár, és még a Balatonfüredi színkört is ők nyitották meg. Tanítói között említi Egressy Gábort, Szerdahegyi Kálmánt, Lendvay Mártont, Feleky Miklóst. A hölgyek közül imádott példaképei: Prielle Kornélia, Szathmáryné Farkas Lujza és Felekyné Munkácsy Flóra.

1892-ben komika lett, később pedig anyaszerepeket játszott. 1892-ben a Népszínház szerződtette, ahol 1906. október 3-áig működött. Itt az» Ipamuram «teltházas előadásán búcsúzott el a szakmától és a közönségtől hat évtizednyi színpadi szolgálat után.

Nyugalomba vonulva Felsődabasra költözött, ahol az édesanyja második házasságából, 1858-ban, Baján született Ferenczi Józsefné Gyöngyösi Ilka színésznővel, féltestvérével visszavonultan élt. (Gyöngyösi Ilka 1874-ben fejezte be a színi tanodát, először 1875. november 1-én, Sztupa Andor társulatában lépett fel. Kisebb szerepekben évekig megbízhatóan játszott a fővárosi Népszínházban, „nagyobb előre menetelében meggátolta egy nyelvhibája: az r betűt igen erősen törte”, majd 1883. évi váratlan, súlyos betegsége visszafogta a még így is biztatóan induló színi pályáját, így a továbbiakban is csak a kis szerepekkel bízták meg.)
Siposné a maga körül kialakított csendet nem szakította meg alkalmi fellépésekkel, így kikerült a szakma és a sajtó látóköréből. Ennek ellenére a Színházi Élet szerkesztője a lap hasábjain két, évtizedekkel korábbi jutalomjátékára írt rigmust idézett fel 1919-ben.

82 éves korában, 1925. július 4-én hunyt el. A Pesti Hírlap híradása szerint nagy részvét kísérte az utolsó úton. A felsődabasiak tiszteletét és megbecsülését a közvetlenül a Lakrovics-kápolna előtti sírhely, majd a síremlék emelése is mutatja. (A helyi emlékezet szerint Ferenczi Józsefné Gyöngyösi Ilka színésznő végül nem ide temetkezett.)

A budai Várnegyed Galériában „Legyen a Horváth-kertben Budán…” címmel idézték a kerület kultikus helyszínét 2010 szeptemberében. A tárlaton helyet kapott Dobozy Lina öltözője is az Országos Színháztörténeti Múzeum szakmai segítségével és támogatásával.

A színésznő síremléke a Lakrovics-kápolna - Kisdabasért Egyesület által szervezett összefogás eredményekénti - megújulásakor (átadása 2014. június 15.) került újra látókörbe (a temető más értékeivel együtt) és vált a parkosított környezet lényeges alkotórészévé. Jól jelképezi az egykori vándorszínészet világát, Felsődabas hagyományait, múltjának kulturális értékeit, a felsődabasi temető ápolásának, megőrzésének fontosságát és ezáltal jelentős gyarapítója értéktárunknak is.

Siposné Dobozy Lina pályájának néhány érdekessége

Pályakezdés: gyermekszínészként, 1848.

Működési helyek:
Szatmár 1848,
Kilényi Dávid, Csabay Imre, Feleky Miklós társulata 1850,
Pósa Mihály társulata 1852,
Pázmán Mihály társulata 1855,
Molnár György társulata 1858,
Szuper Károly társulata 1860,
Szabó József, Philippovics István társulata 1864-66,
Szigeti Imre társulata 1866,
Károlyi, Aradi Gerő társulata 1867-68,
Károlyi társulata 1869,
Vezéry Ödön társulata 1870,
Kocsisovszkyné társulata 1871,
Mosonyi Károly társulata 1872,
Kolozsvár 1873,
Temesváry Lajos társulata 1874-76,
Krecsányi Ignác társulata 1876-78,
Arad 1878,
Károlyi társulata 1879,
Aradi Gerő társulata 1880-82,
Kolozsvár 1882,
Krecsányi Ignác társulata 1883-88,
Aradi Gerő, Makó Lajos társulata 1888-90,
Krecsányi Ignác társulata 1890,
Aradi Gerő társulata 1891,
Népszínház 1892-1906.

Forrás: http://resolver.szinhaztortenet.hu/person/OSZMI1118

- Méltató rigmusok:
 
Komáromi jutalomjátéka alkalmából:

Ki mint művésznő annyiszor
Jutalmaztál te minket,
Ma templomodba eljövénk –
Jutalmazandó téged.
Fogadd el nyájasan tehát,
Mit adhatunk szegények,
Hálás szívünk elismerő
Őszinte érzeményét.

1871. május 9.

Kassai jutalomjátéka alkalmából:

Alig látva már szerettünk,
Magához vont szellemed;
Veled sírtunk és nevettünk,
Mint rendelte szereped.
Maradj köztünk, légy a miénk,
Hadd tápláljon a remény,
Hogy kedélydús művészeted
Nálunk örök élemény.

1875. január 30.

Mikszáth Kálmán szegedi színházi tudósításaiból (1880):

- „Siposné asszony, mondanunk sem kell, ma is több volt, mint jó. Az ő játéka néha bájos, sőt némely vonatkozásában néha művészi is. Kár, hogy nem elég fiatal már arra, hogy a tökélyig vihesse. Mert amire oda ér szerepkörében – már akkor a mamákat »kell« adnia. Miért is nem született valamivel későbben?”
- „Ellenben pompás volt Siposné asszony, ki mint egy igazi művésznő, napról napra nagyobb érdeket költ, míg többi pályatársai egy-két föllépés után unottá válnak. A páratlan hajlékonyság Siposné hangjában, az érzés, a melegség és közvetlenség játékában rövidlátóvá teszi a kritikát, fogyatkozásai fölött.”
- „Tegnap »A betyár kendő« –jét adták, Abonyinak, Halmayné és Siposné asszonynak jutván benne a főszerep. Mondanunk sem kell, hogy Siposné a népszínműben is magasan kivált, de a másik kettő is derekasan megfelel a föladatnak, különösen Halmayné a csárdajelenetben.”

Szegedi jubileuma alkalmából:

Kőrös Mihály: Színészélet.

Virággal és tapssal
Üdvözölnek holnap,
Harminc hosszú évnek
Jutalma egy jó nap.

Száz életet éltél,
Mind festett volt s hamis;
Nekünk egy valódi
Van csak, s nehéz az is.

Száz életet éltél,
Csak a magadét nem;
Apránként minékünk
Adtad észrevétlen.

De mi, amit kaptunk,
Összefűzve újra;
Visszaadhatjuk-e
Egy pár koszorúba?

1890

- Szerelmi vallomás a portréfotó hátoldalán:
"Kedves Siposné Nagysád!
A búcsú pillanatában az vonja meg tőlem a reményt,
hogy elfelejti a könnyeket, miket színpadi fölhevülésemben,
idegességemben, de nem rossz szívvel okoztam, - s megőrzi e
szerény emléket az Ön őszintén szerető, igazán nagyra
becsülő s az elkövetett fájdalmakat mélyen sajnáló hívétől,
Réthey Lajos - tól"

Réthey Lajos (1860-1940) színművész szerelmi vallomása Szeged, 1890. nagypéntekén. Forrás: Múzeum Antikvárium honlapja, Réthey Lajos portréfotójának hátoldalán, saját kezű írással. http://muzeumantikvarium.hu/item/rethey-lajos--1860---1940--szinm-vesz-portre-fotoja,-hatoldalan-sajat-kezevel-siposne-nagysadhoz-irt-szerelmi-vallomasa---szeged,-1890-,-hatoldalan-sajat-kezevel-siposne-nagysadhoz-irt-szerelmi-vallomasa---szeged,-1890-

Bibliográfia

Zala-Somogyi Közlöny: Színészet. 1872. augusztus 1; p. 3.
Békésmegyei Közlöny: Csabai színészet. 1879. április 13. p. 4.
Budapesti Hírlap:
- Gyöngyösi Ilka. 1883. június 17. p. 6.
- Krecsányi színtársulata (A Bánk bán Nagyváradon). 1886. július 3. p. 3.
- Siposné búcsúja. 1906. október 4. p. 12.
Eger:
- Színház – Krecsányi derék színtársulata… 1876. október 5. p. 318.
- Színház – Siposné Dobozi Lina jutalomjátékául… 1888. augusztus 28. p. 278.
Kassa és Vidéke: Színi szemle (jutalomjátékának hirdetésével). 1875. április 13. p. 4.
Magyar Színpad:
- Népszínház: Siposné Dobozy Lina asszony búcsúfelléptével: Ipam Uram. 1906. október 3. p. 8.
- Felvonás közben: Vasárnapi apróságok. I. Siposné. 1906. október 7. pp. 2-3.
Pesti Hírlap:
- A Népszínházban. 1892. február 9. p. 4.
- Halálozás. 1925. július 14. p. 13.
Pesti Napló: Siposné búcsúja. 1906. október 4. p. 12.
Politikai Ujdonságok: Nagy-Kanizsa, szept. 8: Színészet (Szuper Károly székesfehérvári társulatának fellépése.) 1862. szeptember 17. p. 600.
Szegedi Napló:
- Siposné Dobozi Lina jubileuma. 1890. március 15. pp. 4-5.
- Kőrös Mihály: Színészélet (vers). 1890. március 29. p. 1.
- Siposné Dobozi Lina: Gyermekévek (Visszaemlékezés). 1890. március 29. pp. 1-2.
Szentesi Lap: Jutalomjáték. 1879. augusztus 10. p. 3.
Színházi Élet:
- Siposné Dobozy Lina komáromi jutalomjátéka alkalmából (vers). 1919/31-32. szám, p. 39.
- Siposné Dobozy Lina kassai jutalomjátéka alkalmából (vers). 1919/29-30. szám, p. 15.
Tolnai Világlapja: Vidám krónika. 1906. december 9. p. 2236.
Schöpflin Aladár (szerk.): Magyar Színművészeti Lexikon IV. kötet. Budapest, Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, 1931; pp. 116-117.
Mikszáth Kálmán: Cikkek és karcolatok IX. 1880. június-december (Összes művei 59. kötet). Akadémiai Kiadó, Budapest, 1969. A Szegedi Napló „Színház” rovatából: a 242, 243, 248, 249, 252, 260, 263. számok írásaiban.
Garay Béla: Eredeti bemutatók Szabadkán száz év alatt. A Hungarológiai Intézet Tudományos Közleményei. 1971. december; pp. 111-117.
Székely György: Magyar Színházművészeti Lexikon. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1994.
mek.oszk.hu/02100/02139/html/
Gárdonyi Géza: Szegedi figurák (szerk.: Péter László). Bába és Társa Kft., Szeged, 2000. p. 146.
Sándor János: A szegedi színjátszás krónikája 1883-1944. Bába Kiadó, Szeged, 2003. Társulati névsorok: pp. 569-596.
R. A.: „Legyen a Horváth-kertben Budán…” Várnegyed 2010. szeptember 17; p. 6.
Kapui Ágota: Elkészült a felsődabasi Lakrovics-kápolna (Karlik Dóra fotójával). Dabasi Újság 2014. július; p. 2.
Kosztolányi Gyula: A Felsődabasi öregtemető. TÉB javaslat, elfogadása: 2016. június 7.
http://www.dabas.hu/index.php/onkormanyzat/teb-ertektar/teb-nyilvantartas/2037-a-felsodabasi-oregtemeto
https://hu.wikipedia.org/wiki/Dobozy_Lina

 

Összeállította: Feldman László és Valentyik Ferenc



Siposné Dobozy Lina drámai színésznő síremléke

Kattintson a képre a nagyításhoz.

Nagyítás
Siposné Dobozy Lina drámai színésznő síremléke

Kattintson a képre a nagyításhoz.

Nagyítás
Siposné Dobozy Lina drámai színésznő síremléke

Kattintson a képre a nagyításhoz.

Nagyítás
Siposné Dobozy Lina drámai színésznő síremléke

Kattintson a képre a nagyításhoz.

Nagyítás
Siposné Dobozy Lina drámai színésznő síremléke

Kattintson a képre a nagyításhoz.

Nagyítás
Siposné Dobozy Lina drámai színésznő síremléke

Kattintson a képre a nagyításhoz.

Nagyítás
Print Friendly, PDF & Email

Search

Weboldalunk sütiket (cookie-kat) használ, hogy a legjobb böngészési élményt biztosíthassuk Önnek honlapunkon. Az oldal további használatával jóváhagyja a sütik használatát.
BŐVEBBEN ELFOGADOM