2019. július 23. kedd
Lenke, Borisz
Holnap: Kinga, Kincső, Kerka napja lesz

TÉB nyilvántartás

Az első magyar színes játékfilm Pest-megyei forgatása

INFORMÁCIÓK Az első magyar színes játékfilm Pest-megyei forgatása
Javaslati adatlap: letöltés
Jegyzőkönyv:  letöltés
TÉB határozata: letöltés
Melléklet: letöltés
Pest Megyei Értéktár Bizottság határozata:
Pest Megyei Értéktár nyilvántartása:
Javaslattevők: Valentyik Ferenc
Felvétel ideje: 2019.06.04.
Megyei értéktárba továbbítva: 2019.06.04.
Támogató nyilatkozat: oldal1, oldal2
Kategória:  Kulturális örökség
Megyei Értéktár döntése:

Az első magyar színes játékfilm Pest-megyei forgatása

1949. augusztus 20-a a magyar történelemben a szocialista államalapítás napja. Ugyanezen a napon a fővárost övező Pest megyében elkezdődött az 1948. március 21-én államosított hazai filmgyártás nagy és demonstratív erőpróbája, az első teljes hosszában színes magyar játékfilm forgatása. A két dátum egybeesése nem a véletlen műve, a munkálatok kezdetét a korszellemnek megfelelően az új, szovjet típusú alkotmány, az 1949. évi XX. törvény érvénybe léptetéséhez, augusztus 20-hoz időzítették. A közvéleményt az előkészületekről, annak különféle fázisairól már hónapokkal korábban felkészítették a Magyar Távirati Iroda és a lapok híradásaival.

Előkészületek

A Magyar Dolgozók Pártja Kulturális Akadémiáján 1949. március 25-én, „Merre haladjon a magyar film?” címmel tartott előadásában Hont Ferenc (1907-1979), a Színház- és Filmművészeti Főiskola igazgatója, az Állami Filmgyártó Vállalat művészeti vezetője jelentette be: „Ebben az évben legalább 12 filmet kell elkészítenünk. Feladataink közé tartozik az első magyar demokratikus színes játékfilm, Fazekas Ludas Matyijának elkészítése.” Az előadás irányt mutató gondolatai a másnapi Szabad Nép hasábjain jutottak el az olvasókhoz, majd néhány hét múlva ugyanitt Szinetár György (1905-1974) forgatókönyvének befejezését is hírül adták. A technikai felkészülés, tapasztalatszerzés érdekében végzett kísérletezés közben elkészült az első színes külső felvétel: negyvenméteres kultúrfilmet készítettek a solymászatról, majd úgy döntöttek, hogy a május elsejei felvonulást is színes híradófilmen örökítik meg. Az első színes híradófilmet a mozi nézők tíz és tízezrei csodálták meg, a színes film előhívás technikai hátteréről Volkmayer Antal laboratóriumvezető május végén, ismét a Szabad Népben adott számot. Ezek az adatok jól bizonyítják, hogy a film politikai rendelésre készült osztályharcos üzenettel, de a koalíciós idők zárultával, a teljes filmgyártás államosítása után ez már nem is lehetett másképp. A szegény ember igaz ügyének győzelemre vitelét a Filmpolitikai Bizottság monumentális alkotásként, teljes hosszában színes technikával, egy millió forintot meghaladó rekord költségvetéssel, külső helyszíneken sok statisztával és a korhűség biztosításával tervezte meg. A rendezői feladatokat a nagyműveltségű Nádasdy Kálmánra (1904-1980) bízták, akinek munkáját Ranódy László (1919-1983) segítette.  Operatőrnek Hegyi Barnabást (1914-1966), a korszak elismerten legjobb szakemberét kérték fel. Ő a színes filmfényképezésben 1942-ben szerzett jártasságot, amikor „A beszélő köntös” című alkotás három, összesen tízperces színes betétjét készítette német Agfacolor filmre. A „Lúdas Matyi”-hoz a belga Gevaert vállalat kísérleti Gevacolor tekercsét használták, melynek színreakcióját Hegyi Barnabás az Operaházban erre a célra készített táblákkal kísérletezte ki.  A forgatókönyvet a Filmpolitikai Bizottság folyamatos kontrollja mellett Szinetár György készítette. Fazekas Mihály 1817-ben véglegesített műve a kor és a megrendelők igénye szerint alaposan megváltozott, de még mindig élvezhető, szerethető maradt. Lúdas Matyiból olyan népi hőst faragtak, aki igazságos harcában nem magányos, mint az eredeti műben, hanem sok hozzáálmodott társ, a kizsákmányoltak széles rétege segíti forradalmát. A film végére pedig a gőgős, gonosz, de tehetetlen Döbrögi nem javulhat meg, hanem tömeges kiröhögésre ítélik. Nincs kegyelem a családtagoknak és a többi népnyúzónak sem, csupa fölösleges, idejét múlt, negatív figuraként öltenek testet.  Bár a filmes szakirodalom általában nem rögzíti, de a korábbi feldolgozások közül leginkább Móricz Zsigmond 1911-ben készült „Ludas Matyi” című három felvonásos komédiájának hatása érződik leginkább a végeredményen, hiszen például a szereplők körének jelentős bővítése, a szerelmi szál beiktatása és a cselekmény elmozdítása a mese világából a realizmus felé először ebben a színpadi adaptációban jelent meg. A forgatókönyv összesen 120 jelenetet és 662 beállítást tartalmazott, s ehhez rekordszámú statisztát, csak a vásári jelenethez több mint 600 főt alkalmaztak a felvételek során.

Főszereplőként az első körben a Nemzeti Színház filmes tapasztalattal is rendelkező művészét, Gábor Miklóst (1919-1998) képzelték el. Nádasdy végül főiskolai tanítványát, a virtigli parasztgyerek Soós Imrét (1930-1957) választotta, partnerével, a szintén paraszti sorból érkező évfolyamtárs Horváth Terivel párban. A neves színészt tulajdonképpen Horváth Teri (1929-2009) ejtette ki, ő ugyanis Piros szerepének próbafelvételijén hitelességével elkápráztatta a rendezőpárost. Számukra így vált rögtön nyilvánvalóvá, hogy új Matyit kell keresni, mert alkatilag eltérőek, nem alkotnak párt. Amikor Gábor Miklós továbbrohant a színészélet zsúfolt napi mókuskerekébe, ebből azonnal hosszas vita támadt, melybe a csendesen meghúzódó Horváth Teri is beleszólt: „Igazi Lúdas Matyi csak Soós Imre lehet. Tessék kipróbálni!” Nem mondtak azonnal igent, de a zuglói Hunnia filmstúdió szépen parkosított udvarán még aznap délután rögtönzött próbafelvételi helyzetgyakorlat most is zseniális volt és minden kételyt eloszlatott.            

A forgatási helyszín kiválasztásában az Alsódabason forgató „Úri muri” stábjának vannak elévülhetetlen érdemei, ugyanis ők hívták fel a figyelmet a település és környezete ideális adottságaira: a páratlan kúria-együttesre, mely kiváló közlekedéssel, a főváros közelségének minden praktikumával párosult.   

Indul a forgatás, helyszínek: Alsódabas, Dömsöd, Felsődabas, Gödöllő, Gyón, Sári.
 
A felvételek a mai Dabas városának területén kezdődtek és minden jogelőd községét érintették. Sáriban volt az első forgatási nap: „Az a jelenet volt a legislegelső, amikor jön az ispán, Szakács Miklós személyében, lóháton, fekete zsinóros ruhában. Engem, Pirost, fölrakott egy szekérre. Ültem a zsákok tetején. Abban a piros babos kendőmben, amelyikben megfogadtam, hogy így fejkendősen is lehet valaki színésznő. Szemem Matyitól búcsúzott, hátrafelé lestem, mint Lót felesége. Imre, Matyi képében, káromkodott…Szikrát vetett keskeny, szürke szeme „Hogy az a mennyköves, tüzes istennyila agyon nem csapja valahány zsivány dologtalan úr van a világon!” Ez volt Imrének az első kocka. Dél lett. Rengeteg statisztéria, lovasok, kint tántorgott a falu népe. A kocsmárosné rántottát sütött nekünk ebédre. Imre mindig szerette. Harminc forint diétapénzt is adtak. Az ebédünk tíz forintból kitellett” - emlékezett vissza Horváth Teri közel három évtizeddel később, 1978-ban. Itt, Sáriban rendezték be Lúdas Matyi házát, melyet végül fölgyújtottak. A korhűség miatt villanyoszlopokat tüntettek el, háztetők fedését cserélték zsúpszalmára. A faluszéli rét-legelő (Páskom) szintén több jelenet helyszíne volt, melyekre Horváth Teri különösen szívesen gondolt vissza: „Estefelé a Sári-gyöpön volt a felvétel. A rétet én neveztem így. Szülőfalumban is van egy Sári-gyöp. S ez a gyöp éppen Sáriban volt, nem lehetett más nekem, csak Sári-gyöp. Messze, a gyöp közepén Matyi a botját farigcsálta, őrizte a ludakat. A nap pirosan nyugodott estefelé. Messze el lehetett látni, se bárányfelhő, se fa, se domb. Csak a zöld rét. Imre ülő alakja fehérlett a gyolcsban. Én szaladtam feléje, szétrezzentettem csipegető fehér lúdjait. „Matyi, Matyikám! Holnap visznek a kastélyba.” Féltékenyen hallgatott, haragudott. De nem rám, hanem értem.”

A forgatás fő helyszínét, Döbrögi kastélyát Gyón község legszebb úri lakában, a Halász Móricz kúriában rendezték be. Nem ment azonban könnyen a dolog. A ház ura elsőre vonakodott az ajánlattól és más falubéli kúriákra igyekezett terelni a bérleti szándékkal jelentkező filmesek figyelmét, mint azt Halász Mihályné „Eji néni” (1908-2002) megörökítette. Másodjára viszont dr. Halász Mihály (1906-1976) már nagyon okosan belátta, hogy jobb lesz, ha egyezségre jut velük. A Halászok ékkövét köztudottan az idő tájt kezdték építeni, amikor Fazekas Mihály véglegesítette az alapművet. „De szép!” – mondta szerepe szerint Horváth Teri az elé táruló látványról: az impozáns épületről és a körötte zöldellő parkról, amikor bevitte a szekér a nagykapu alatt. Ráadásul akkor még jó állapotában látszott a ma már nem létező lóistálló épülete is. (A kerttervező-kertépítő munkálatokat egy német származású helybeli kertészre, Kamlah Frigyesre (1905-1970) bízták, aki mindössze szóbeli instrukciók alapján a Halász Móricz kúria külső kerti díszítését, parkosítását, növényzetét megtervezte és összeállította. Munkájával annyira elégedettek voltak, hogy később a zuglói stúdiófelvételek készítésekor is ő kapta a megbízást. Hozzáértésének, művészi érzékének magyarázata: festőművészként végzett a Müncheni Képzőművészeti Akadémián.)

A korhűségre kifejezetten ügyelő rendezőpáros a kastélyba múzeumi biedermeier bútorokat és pipatóriumot hozatott. A hajdúk fegyverzetét a szakértők a Hadtörténeti Múzeum anyagából válogatták össze, az oldalt varrott csizmákat viszont Mezőkövesden kellett leszabatni. A Döbrögi kastélyában megtartott lánykéréshez a korhűségnek megfelelően 12 fogásos ebéd dukált, s mint az a filmben is látszik, ezt helyben készítették el, a menüsorban többek között olyan, ma is jól hangzó ínyencséggel, mint a „kakastaréj tejfölösen”. A hitelesség jegyében viszont rögzítenünk kell, hogy Döbrögi megveretésekor nem egy parkbeli vagy közeli erdő fáját ölelte körül, hanem egy gödöllői óriásplatánt (forrás: Fazekas Eszter filmtörténész). Soós Imre a teljes stábot elkápráztatta abban a jelenetben, amikor Matyi idős, nagy tudású orvostudornak adja ki magát. Mindössze tizenkilenc évesen nem kevesebb, mint öt változatban formálta meg a figurát és mindegyiket abszolút hihetően, rábízva Nádasdyékra a döntést. Jól elmaszkírozták, kenderkóc bajuszt és szakállt kapott, de volt, aki még a hangjára is alig ismert rá. Amikor faggatták, hogy miként lehetséges ez, kiderült, hogy valójában a két nagyapját és három szomszédjukat játszotta el Balmazújvárosból.   A filmesek végül annyira nem fogadták meg Halász Mihály első javaslatát, hogy más gyóni úrilak fel sem tűnik az alkotásban. Alsódabason viszont a Nemesi Kaszinó épülete megnyerte a rendezők tetszését. A sajátos hangulatú, oszlopsorral övezett belső udvar több jelenetben, így Lúdas Matyi deresre húzásakor is szerepet kapott. A botozáshoz az Eszterházy-család eredeti fenyítőeszközét hozatták Dabasra. Ezen két erős hajdú, jókora botjaikkal, valóban eltángálták Soós Imrét, aki napokig alig bírt leülni.  Felsődabas a Szőlőhegyi út környezetében Döbrögi harmadik botozását előkészítő mozgalmas üldözési jelenetnek adott otthont.  A közvetlen közeli vásártér természetes módon kínálta magát a döbrögi vásár színes forgatagának helyszínéül, azonban a hazai filmgyártás történetének minden korábbinál nagyobb tömegjelenetét a rendezőpáros döntése alapján végül Dömsödön vették fel.

A dabasiak emlékeiből

„Sokan a faluból jól kerestek, mint statiszták, vagy egyéb címen is. A filmesek mindent bőven, gavallérosan fizettek”- emlékezett Eji néni.  Valóban jó pénzt, napi 20 forintot fizettek a statisztáknak, ami a csírás burgonya betakarításának idején komoly bérfeszültséget okozott, mert a helyi kialakult napszám ennél lényegesen alacsonyabb, csak 12 forint volt. El lehet képzelni, hogy hányan választották a krumpli szedést… Így aztán a ráérő fiatalja, öregje boldogan ment statisztának, hiszen a színészek körüli nyüzsgés inkább szórakozásnak számított, mint munkának. A statisztáknak természetesen előre megtervezett jelmezt kellett viselni. A gatyák, lajbik, parasztingek, kendők, pörge kalapok tömegét részben kölcsönözték, részben a filmgyárban kialakított alkalmi varrodában gyártották százával. Arra is akadt példa, hogy valakit éppen az öltözéke miatt alkalmaztak. A tíz legfontosabb szereplő ruháit az Operaház szabóműhelyében készítették Márk Tivadar (1908-2003) tervei alapján. Lúdas Matyi ingét különösen nagy gonddal, háziszőttes vászonból kézzel varrták és a valóságot imitálva foltosra, rongyosra alakították, a kamera azonban csúnyán kihozta a mesterkéltséget. Mit volt mit tenni, az utolsó pillanatban egy helybéli parasztemberről lekönyörögték az inget, azon már a helyén voltak és igaziak voltak a foltok.  A színes filmtechnika előnyeire Nádasdy Kálmán a forgatáson végig nagy figyelmet fordított. A statiszta parasztasszonyok kendőit élénk színűekre cseréltette. De még az is előfordult, hogy egy-egy már felvett jelenetet túl szürkének, unalmasnak talált, és ilyenkor színesebb-tarkább öltözékkel, pántlikákkal, szalaggal, köcsögökkel, csizmákkal, ezernyi tárggyal dekoráltan újra felvették az egészet.    Megbolydult a falvak élete, hatalmas esemény, igazi szenzáció volt a filmforgatás, különösen, hogy ebben az évben készültek Dabason Bán Frigyes (1902-1969) rendezésében az „Úri muri” felvételei is.  A filmes szakemberek a statisztáló csinosabb lányok közül többet is a színésznői pálya választására bátorítottak. Ahol csak a stábtagok megjelentek, ott azonnal csődület támadt, a statisztákon kívül is mindig rengetegen bámészkodtak a forgatási helyszíneken. A gyerekek bevált trükkje volt, hogy fára mászva, és a lombkoronában, csendben megbújva kerültek a felvételek közvetlen közelségébe. Minden a filmezés körül forgott, így aztán nemcsak a krumpli szedéssel volt baj.  Külön története van a filmben szereplő libáknak. Eji néni tíz libája is filmvászonra került, a betaníttatást utolsó alkalmazottjuk, a kerti munkát lelkiismeretesen végző fiatalember, Gergő Pali végezte, a filmesek nagy ámulatára. Alsódabasról Havasi Csöre néni falkáját kölcsönözték, de gazdasszonyuknak állandóan ott kellett velük lenni, mert csak az ő hangjára hallgattak. Csöre néni így jó néhány jelenetet végignézett, de nem mindig örült annak, amit látott. A mozi közelében lakott, gyakran beült egy-egy filmre, de laikus vidéki emberként úgy hitte, hogy a filmvásznon tényleg vér folyik és a halál is valódi. (Ne feledjük: kezdetben a filmvásznon szemberobogó vonat illúziója is félelmet, tömeghisztériát keltett a nézőkben!) Az első hatalmas csalódás akkor érte, amikor megtudta, hogy a botozásnál a kellékesek szivacsbetétet helyeznek a mórest elszenvedő színész nadrágjába. A turpisság úgy derült ki, hogy az egyébként mindenkor mindent nagy átéléssel, szenvedélyesen végző Soós Imre első vehemens ütéseire a Döbrögit alakító Solthy György (1904-1961) azonnal feljajdult és elkezdett pörölni a stábbal, mert félrecsúszott a védőszivacs. Csöre néni szemében ezzel alaposan leértékelődött a filmes szakma, ám az illúzióvesztés fájdalmát libáinak gázsija jelentősen mérsékelte. Mint a botozásokból kiderült: a színészeknek dublőr nélkül kellett eljátszani a szerepüket. A stábtagok visszaemlékezéseiben egyetlen kivétel azért akad: a Gergely huszárt játszó Görbe János (1912-1968) hiányos lovagló tudományát egy kitűnően lovagoló katona pótolta, de a dublőrrel készült jelenetek többsége végül nem került be a filmbe. A forgatás folyamatosságát Renner Endre (1892-?) felvételvezető biztosította, aki a helyszíni felvételek szervezési feladatain túl gondoskodott a nagy létszámú stáb dabasi szállásolásáról és étkezéséről. A napi munka után szórakozástatásukra a helyi moziba Pestről hozattak filmeket. Ezeken a vetítéseken a Soós Imre – Horváth Teri páros ritkán vett részt. Ők rendszerint már a következő napi felvétel jeleneteit próbálták el, sokszor holdvilágnál, éjszakába nyúlóan. Lelkesedésüknek köszönhetően az ő hibájukból egyetlen filmkockát sem kellett újra felvenni. Soós Imre egy öreg mamánál lakott, míg Horváth Teri egy korán kelő fiatalasszonynál, aki figyelmesen finom, foszlós kalácsot sütött reggelire. Nagy ritkán a határban sétáltak a forgatás után. Horváth Teri így emlékezett az egyik alkonyatra: „A dűlőutakon járkáltunk, lóbáltuk összefogó kezünket, szokásunk szerint könyvet, irkát, ceruzát szorongattunk. Akkor is szerettem firkálni. Unaloműzőnek. Imre szeretett verselni, rajzolni. Leültünk egy kukoricás tövébe. Zsenge, tejes volt még. Imre tüzet rakott, jó kormos kukoricát sütöttünk. Közben verset írtunk. Imrének kitéptem egy irkalapot, félrehúzódott egy bokorba. Egész ügyes kis verset kanyarított. Estefelé a gulyáról, hazafelé…”
Jó időt, szép, hosszú őszt fogtak ki a filmesek, akik októberben a helyszíni munkálatok végeztével elvonultak Dabasról.

Négy napig tartott a döbrögi vásár Dömsödön

A Szabad Föld 1950. április 16-i számában közreadott olvasói levél szerint: „Dömsöd község legnagyobb eseménye 1949-ben a „Ludas Matyi” című film elkészítése volt.” A forgatásra szeptemberben, az 1774 és 1776 között épült református templom előtti téren került sor. A Kis Újság tudósítója az előkészületekbe avatta be az olvasókat: „Most állítják be a híres döbrögi vásárt, felvételei előreláthatólag több mint négy napot vesznek igénybe. Magyar filmen még soha nem látott arányú előkészületek előzik ezt meg. Talpon van Dömsöd apraja-nagyja. Vasárnap, egész napon át, technikailag állították be a vásárt, hogy az a sátraktól kezdve a csizmák, a mézeskalácsok, de még a pipák alakjáig is korhű legyen. Hétfőn a 700 személyes statisztériával próbáltak. A fáradságos munka jutalma az, hogy kedd reggel valóban felvevő gép elé kerül „Döbrögi uram” és elveszi a 7 ludat Ludas Matyitól.”  A Szabad Föld kiegészítő információja: „A község szomszédságából az összes bivalyokat felhajtották erre az alkalomra, mert a film történetének korában főleg bivalyfogatokkal közlekedtek.”

A felvételek hangulatáról a Szabad Nép tudósított a legrészletesebben: „Magyar film még nem készült sem ilyen nagy statisztériával, sem ilyen pompás, nagyvonalú díszletezéssel. A vásártér sátraiban korabeli fazekak, pipák, ostorok, bográcsok, lacikonyhák. A csizmás sátor csizmáit Debrecenben készítették, mert ma már csak ott készítenek oldalt-varrott csizmákat, a mézeskalácsok korabeli huszárokat ábrázolnak, a ludak korhű baromfi-kasokban gágognak. A villanyoszlopokat a felvétel idejére eltávolították a környékbeli házak cseréptetőit nádfedéllel fedték be, falaikat „kikészítették”. (…) A kisbíró elkiáltja magát és a vásártér egy pillanat alatt hangyabollyá változik. A mézeskalácsosok, a csizmadiák, az ostorkészítők, a pipa árusok sátrai, a nádfedeles házikók mögül lobogóingű parasztok rohannak elő, szakadt pendelyű kisfiúk cikáznak, fejkendős parasztasszonyok tülekednek feltűzött szuronyú marcona pandúrokkal s Döbrögi uraság pirosdolmányos hajdúival…Hétszáz színész, statiszta tolong, lökdösi egymást, libák gágognak, ökrök nyögnek, lovak nyerítenek, rekedtre kiabált rendezők és segédrendezők adják ki utasításaikat: Az ökrösszekér forduljon be, az ökrösszekér ebben a jelenetben nem játszik. A két hajdú menjen hátrább a lovakkal. A mikrofon újra indít: Egész vásártér, figyelem. Felvétel indul. A kisbíró újra elkiáltja magát és kezdődik elölről az egész. Így megy ez már reggel óta. Berreg a gép, készül az első magyar, egész estét betöltő színes játékfilm: a Ludas Matyi.”

A magyar filmgyártásban korábban példanélküli tömegjelenetsort a rengeteg statisztával és jószággal úgy tették átláthatóvá, hogy négy részre, kockákra osztották a területet és minden egységnek volt segédrendezője – „kockarendezője” -, aki ellenőrizte a statiszták öltözékét és irányította mozgásuk összhangját.
A Ludas Matyi forgatása ma is szép emléke, számon tartott jeles eseménye („egy szelet múltunkból”) Dömsödnek.

Filmbemutatók

A Ludas Matyi díszbemutatójára 1950. február 27-én került sor, és másnap már 12 fővárosi moziban vetítették. Leginkább a film rendezői izgultak a jó fogadtatásért, főként a politikai reagálásoktól tartva. Ők ugyanis a jó ízlés határán belül tartották az alkotás politikai mondanivalóját és nem voltak abban biztosak, hogy ezzel a hatalmon lévők beérik. Nem bíztak azonban mindent a véletlenre, gondoljunk csak arra a finom humorú, áthallásos jelenetre, amikor a kismamák sorra Mátyásnak kereszteltetik a gyermeküket: „Jó név az, ereje van annak!” - hangzik a vászonról. Mondhatott erre nemet az a Rákosi, akiről épp akkor nevezték el az angyalföldi kultúrházat? A megbízók végül annyira elégedettek voltak, hogy Nádasdy Kálmánt és Hegyi Barnabást Kossuth-díjjal jutalmazták. A főszereplő Soós Imrét pedig a dabasi kúriák udvaráról felkapta a hírnév, ráadásul a keleti blokk filmfesztiválján, Karlovy Varyban a legjobb férfi alakítás díját is elnyerte. A húszéves főiskolás további pályafutására mégis a népművelési miniszter levele volt a legnagyobb hatással: „A Lúdas Matyi bemutatása alkalmából jókívánságaimat küldöm Önnek kiváló munkájáért. – Ön és a film többi munkásai lehetővé tették a magyar filmművészet és az egész kulturális élet új, kiemelkedő művészi alkotásának létrejöttét. Munkájához további sok sikert, jó eredményt kívánok. Budapest, 1950. március 8. Révai József”.

A Magyar Filmgyártó Nemzeti Vállalat a szövetkezeti mozgalomban élenjáró Pest megyei Abonyban kezdte meg a vidéki vetítéseket. A Népszava 1950. március 18-án részletesen tudósított a bemutatóról, melyet március 12-én, vasárnap délelőtt tartottak. A két főszereplő, Soós Imre és Horváth Teri, stílszerűen traktoros vontatón érkezett a helyi moziba, szövetkezeti parasztok társaságában, melyet az MTI fotósa megörökített. A zsúfolásig megtelt teremben a vetítés után fórumot tartottak, melyen a forgatókönyvíró Szinetár György is részt vett. A falusi élet reális képei, a film népi nyelve, a háromszori megveretés frenetikus sikert aratott. A tudósításban a földesúr már keveredik, gyakorlatilag egyenlő a kulákkal, Döbrögi az új ellenség, a kulák megtestesítője. A szép számú hozzászóló közül az újságíró idős Matusik Pál, Vadas Mihály, Göncöl István, Nagy András, Horváth Sándor és Muca János véleményét örökítette meg. Utóbbi mondandójának lényege: „Ludas elvtárs a népért harcolt, maga mellé állította a parasztságot.” A hallgatóság kérésére a végén a két főszereplő is szólt néhány mondatot. Mindketten elmondták, hogy a dolgozó parasztságból származnak, és tanulásukat a népi demokrácia tette lehetővé. Visszaemlékeztek a háború előtti gyermekéletük nyomorára, megalázó élethelyzetükre. Az ankét az Internacionálé eléneklésével ért véget.    

Ha valahol, akkor Dabason nagyon várták a film bemutatását. A helyi emlékezet számos részletet megőrzött a vetítésről, de a pontos dátumot nem. A községek népe ismét megbolydult, úgyszólván mindenki tülekedett az alsódabasi moziba és kereste magát a filmvásznon. Persze, akkor is elementáris volt az öröm, ha falubeli ismerőst fedeztek fel a színészek közelében. Még a legjobban Havasi Csöre néni járt, aki mint máskor is, vitte magával a saját székét a moziba, elfoglalta a helyét az első sorban, és gyönyörködött a lángoló tekintetű Soós Imre mellett gyakran feltűnő libái alakításában, melyek így legalább a filmszalagon túlélték a Márton-napot.

A „Lúdas Matyi” országszerte nagy siker volt, összesen - az 1960-as évek eleji felújítást követő vetítéseket is számolva - mintegy öt millióan látták. A bevétel a bő egy millióforintnyi költséggel szemben meghaladta a tíz millió forintot, úgy, hogy például 1950-ben a mozijegy átlagára nem érte el még a két forintot sem. A közelmúlt, már a XXI. század eseménye, hogy - - az 1960-as évek elején történt felújítás után - a magyar filmtörténet mérföldkövének számító alkotás megfakult, károsodott kópiáit 2004-ben széleskörű szakmai összefogással, digitális technikával restaurálták, majd 2010-ben az eredeti hanggal és színekkel DVD-n kereskedelmi fogalomba hozták. Az értékmentő folyamatot jelentős médiaérdeklődés kísérte, és ahogyan az már lenni szokott: a film egyes jelenetei hamarosan az interneten is feltűntek. A képek egy része nem a filmből származik, hanem a MAFILM fotósa, Csépány Sándor munkáját dicsérik, aki a forgatás jeleneteiről fekete-fehér felvételeket készített.     

A film adatlapja

LUDAS MATYI
Mattie the Goose-Boy

Gyártási év / Production Year: 1949

rendező / director: Nádasdy, Kálmán
rendező / director: Ranódy, László
író / writer (novel): Fazekas, Mihály
forgatókönyvíró / writer (screenplay): Szinetár, György
operatőr / cinematographer: Hegyi, Barnabás
operatőr asszisztens / assistant cinematographer: Illés, György (I)
operatőr asszisztens / assistant cinematographer: Ihász, Richárd
operatőr asszisztens / assistant cinematographer: Szécsényi, Ferenc
rendezőasszisztens / assistant director: Szemes, Mihály
rendezőasszisztens 2 / assistant director 2: Kormos, Gyula (I)
vágó / editor: Zákonyi, Sándor
zeneszerző / composer: Szabó, Ferenc (II.)
hangmérnök / sound director: Rónay, Gyula
díszlettervező / art director: Fülöp, Zoltán (I.)
kosztüm / costume: Surányi, Lili
kosztüm / costume: Márk, Tivadar
gyártásvezető / production manager: Vitéz, Miklósné

Szereplők / Cast:
Kelemen, Lajos (lovas hajdú)
Pethes, Sándor (II. hamiskártyás)
Solthy, György (Döbrögi)
Orbán, Viola (Piros anyja)
Papp, János (I.) (hajdú)
Kiss, Manyi (Paméla, a nevelőnő; Paméla, governess)
Hindy, Sándor (I. hajdú)
Horváth, Tivadar (színész)
Görbe, János (Gergely)
Gonda, György (I) (kisbíró)
Ruttkai, Éva (Gyöngyi, Döbrögi lánya; Gyöngyi, Döbrögi's daughte)
Győri, Ilona (parasztasszony)
Bihari, József (számadó)
Mányai, Lajos (I. hamiskártyás)
Nádai, Pál (egy paraszt)
Pártos, Erzsi (anyó; mum)
Horkai, János (kukta)
Szemethy, Endre (II. dobos)
Szemes, Mari (Julis)
Hlatky, László (komikus színész)
Horváth, Teri (Piros)
Bánóczy, Dezső (I. megyei úr)
Raksányi, Gellért (Gazsi)
Makláry, János (paraszt)
Baló, Elemér (Boldizsár zsellér)
Balázs, Samu (igazgató színész)
Rajczy, Lajos (főispán)
Molnár, Tibor (ál Ludas Matyi)
Lugosi János (hajdú)
Fónay, Márta (szakácsnő)
Szakáts, Miklós (Bogács ispán)
Bozóky, István (Nyegriczky Bálint)
Koltai, Gyula (pruszlikos)
Misoga, László (Nyeszli)
Pongrácz, Imre (II. cigány)
Berki József (I. cigány)
Joó, László (hajdú a vásárban)
Somlay, Artúr (Mohos professzor; professor Mohos)
Ács, Rózsi (Mari néni)
Tarsoly, Elemér (III. dobos)
Bánhidi, László (vásárbíró)
Soós, Imre (I.) (Ludas Matyi; Mattie the Goose-Boy)
Garai József (Peti)
Képessy, József (megyei úr)
Tamás, Benő (paraszt)
Turgonyi, Pál (hajdú)

Gyártó / Production Companies:
Magyar Filmgyártó Nemzeti Vállalat

Szinesség / Colour:
színes

Hossz / Runtime & Lenght:
103 perc / 2887m

Bemutató / Release Date:
1950.02.27 Budapest, Royal Apolló

Díjak / Awards:
1951 - Diploma (Karlovy Vary Nemzetközi Filmfesztivál Társadalmi zsűri)

Tartalom / (Plot Summary – hungarian):
A reformkorba áthelyezett történetben Ludas Matyi, miután Döbrögi elkoboztatta a vásárban libáit és megverette, nem egyedül kezd harcba, hogy móresre tanítsa a földesurat és az egész úri világot, mert társra lel Gergely hajdúban és szerelmesében, Pirosban. A vándorszínész-társulat, valamint a debreceni tudós professzor is megsegítik, a harmadik visszafizetésnél pedig már az egész nép mellette áll.

Plot Summary / (Tartalom – angol nyelven):
The story, transferred to the reform era, Mattie, who has his geese taken away by Döbrögi's men and himself beaten up brutally, is not alone in his fight to teach the landlord (i. e. the whole aristocracy and the class of landowners), helped by Gergely, a seneschal, and Piros, his love. He is also helped by a group of strolling players and a professor in Debrecen. When he is on the point of re-paying Döbrögi for the third time, he has all the people of Hungary, as it were, by his side.

Összességében az első magyar színes játékfilm elkészítése mérföldkő volt a hazai filmgyártás történetében, s a magyar kultúra krónikájában is meghatározó esemény. A Ludas Matyi külső helyszíni forgatása teljes egészében Pest megyében valósult meg, ahogyan a már elkészült film első vidéki bemutatója is. Az események nyomot hagytak az érintett települések életében, és hetven év múltán, ma is szívesen emlékeznek rá. Az első magyar színes játékfilm forgatása így fontos gyarapítója a települési és a Pest megyei értéktárak kulturális örökség kategóriáinak. Tekintettel az első magyar színes játékfilm különleges filmtörténeti státuszára, kultúrtörténeti jelentőségére, a megyei értéktár szintjéről a film készítése egészének „Magyar érték – kiemelkedő nemzeti érték” szintű kezdeményezése javasolható, hiszen a gyártás sajátos történelmi helyzetben, a magyar művészeti élet számos kiemelkedő személyiségének közreműködésével valósult meg; már maga a technikai háttér megteremtése is jelentős innováció volt, továbbá a későbbi felújításokhoz is mértékadó, megörökítésre méltó szakmai teljesítmények fűződnek.

Bibliográfia

Előkészületek:

MTI Belföldi hírek. 1949. március 25. 17. kiadás, 14 óra 15 perc: Hont Ferenc előadása
MTI Kulturális hírek. 1949. május 23. 1. kiadás, 14 óra 00 perc: Magyar filmhírek

Haladás:
-ács –cs.: Színes film – plasztikus film. 1949. június 9. p. 6.

Ludas Matyi:
- Színes film készül a Ludas Matyiból (karikatúra). 1949. augusztus 19. p. 4.

Szabad Nép:
- Hont Ferenc: Merre haladjon a magyar film? 1949. március 26. p. 6.
- Jelentés a filmgyárból. Szabad Nép 1949. április 17. 18.
- Így született az első magyar színesfilm. 1949. május 25. p. 6.

Kis Újság:
- Ötven szereplője, ezerkétszáz statisztája lesz az első magyar színes filmnek. 1949. augusztus 19. p. 7.

Népsport:
- A Ludas Matyi lesz az első magyar színes játékfilm. 1949. június 6. p. 4.

Népszava:
- Megoldották a magyar színesfilmgyártás problémáit. 1949. május 14. p. 7.
- mag-: Mire készül az új szellemű magyar filmgyártás. 1949. augusztus 20. p. 14.

Világ:
- Színes filmgyártás Magyarországon. 1949. március 26. p. 4.
 
Világosság:
- Színesfilm készül május 1-ről. 1949. április 27. p. 4.
- A Hunniában színes-filmművészeti munkaközösség alakult. 1949. május 25. p. 4.

Forgatás, bemutatók:

Fórum:
- Kovács András: Ludas Matyi (kritika). 1950/3-4. pp. 245-248.

Képes Figyelő:
- Ludas Matyi (4 fotóval). 1950. február 25. p. 18.
- Balassa Imre: Ludas Matyi (2 fotóval). 1950. március 4. p. 18.
- Kárpáthy Gyula: Négyszemközt a 20 éves Ludas Matyival (6 fotóval). 1950. március 11. p. 19.
- Párisban bemutatták a „Ludas Matyi”-t (fotóval). 1950. július 15. p. 16.

Kis Újság:
- Színes filmkockák Alsódabasról, az új filmvárosból. 1949. szeptember 1. p. 6.
- Négy napig tart Dömsödön a híres döbrögi vásár. 1949. szeptember 7. p. 5.
- Döbrögi uram nem áll felvevőgép elé egy ideig. 1949. szeptember 21. 6.
- Gyónon forgat a „Ludas Matyi” együttese. 1949. szeptember 29. p. 2.

Magyar Nemzet:
- A szovjet vendégek megtekintették a Ludas Matyi című új magyar filmet. 1950. február 15. p. 3.
- Az első magyar színes film bemutatója. 1950. február 28. p. 4.
- Papp Antal: Ludas Matyi. 1950. március 1. p. 5.
- sz. i.: Ludas Matyi. Az első magyar színesfilm zenéje. 1950. március 2. p. 5.
- (szi): Ludas Matyi. Az első magyar színes film – a festő szemével. 1950. március 3. p. 5.
- Ludas Matyi. (Még egy kritika). 1950. március 5. pp. 1-2.
- Hogyan készült Ludas Matyi? 1950. március 7. p. 5.
- Prolongálták a filmszínházak a Ludas Matyit. 1950. március 8. p. 7.
- Újra prolongálták a Ludas Matyi-t. 1950. március 12. p. 7.
- Az 1950. évi Kossuth-díjasok. 1950. március 15. pp. 1-2.
- Budapesten eddig 513 előadáson mutatták be a Ludas Matyit. 1950. március 18. p. 5.

Népsport:
- Hírek a készülő magyar filmekről. 1949. augusztus 25. p. 4.
- Ludas Matyi. 1950. március 3. p. 6.

Népszava:
- A Ludas Matyi sajtóbemutatója. 1950. február 23. p. 8.
- Faludy György: Ludas Matyi. Új magyar színesfilm. 1950. március 1. p. 4.
- Ludas Matyi (2 fotóval). 1950. március 4. p. 8.
- Kétszázezer ember nézte meg eddig a „Ludas Matyi”-t. 1950. március 12. p. 10.
- Új Kossuth-díjasok (Nádasdy Kálmán, Hegyi Barnabás). 1950. március 15. p. 2.
- y. y.: „Ludas elvtárs” Abonyban. 1950. március 18. p. 4.

Szabad Föld:
- Új magyar filmek készülnek. 1949. szeptember 18. p. 11.
- Ludas Matyi (fotóval). 1950. március 12. p. 11.
- Turóczi Imre: Ma is élnek Ludas Matyik… (Olvasói levél Dömsödről). 1950. április 16. p. 5.

Szabad Ifjúság:
- Csanádi Imre: Ludas Matyi. 1950. március 3. p. 13.
- „Mint Ludas Matyi, én is szerettem volna tanulni”. 1950. március 10. p. 5.
- Az új szervezet élharcosai – Soós Imre (fotóval). 1950. június 2. p. 4.
- Napirenden kívül. 1950. június 19. p. 6.
- Soós Imre: „Dalolva szép az élet”. 1950. szeptember 22. p. 9.

Szabad Nép:
- Készül az első magyar színes játékfilm: a Ludas Matyi. 1949. szeptember 14. p. 6.
- Szovjet vendégeink a Ludas Matyi című színesfilmről. 1950. február 16. p. 6.
- Molnár Miklós: Ludas Matyi. Az első magyar színesfilm bemutatója. 1950. március 2. p. 7.
- Dolgozók a Ludas Matyiról. 1950. március 12. p. 11.
- Kossuth díjasok beszélnek munkájukról, terveikről (Nádasdy Kálmán). 1950. március 17. p. 6.

Világosság:
- Milyen most és milyen lesz öt év alatt a magyar film? 1949. október 2. p. 9.
- Jövő héten befejezik az „Uri-muri” és az „Úttörők” felvételeit. 1949. november 5. p. 4.

Utóélet:

Soós Imre: Életem története. Színház és Mozi 1955. augusztus 5. p. 18.

Gach Marianne: Színészarcok: Horváth Teri. Film Színház Muzsika: 1967. március 31. pp. 24-25.

Pest Megyei Hírlap: Forgatták a megyében. 1970. március 27. p. 8.

Horváth Teri: Sári-gyöp: Az én életem története… Szépirodalmi Kiadó, Budapest, 1978. 330 p.

Dr. Dabasi Halász Mihályné: In memoriam… A szerző felolvasásában elhangzott a Gyóni Református Gyülekezet 1994. március 6-án tartott szeretetvendégségén. In: Ferenczi Margit (felelős szerkesztő): Dabas természeti értékei 3. Mesterprint Kft, Budapest, 2006. pp.  98-111.

Focus-Fox Stúdió: Lúdas Matyi: az elveszett színek újra láthatók lesznek? Filmspirál, 2001/27. sz. p. 193.
Balogh Anita: Forgatókönyv és film: Lúdas Matyi. Filmspirál 2001/25. sz. p. 120.
Erdélyi László Attila: A Lúdas Matyitól a Dobrányi-iskoláig. Fotóművészet 2001/1-2.

Hanthy Kinga: Örök mozgó. Magyar Nemzet 2002. május 11. p. 32.

Bársony Éva: Ludas Matyi feltámasztása. Népszava 2004. február 23. p. 6.

Csoma Zsolt: Lúdas Matyi meséje. 2004. május 15. https://www.filmtett.ro/cikk/2163/az-elso-szines-magyar-film-restauralasa

Népszabadság: Felújították a Ludas Matyi című filmet. 2004. augusztus 9. p. 6.

Népszava-információ: Ludas Matyi új élete. Népszava 2004. szeptember 15. p. 6.

Magyar Nemzet: Vetítik az első magyar színes filmet. 2004. szeptember 16. p. 14.

Szabad Föld: Matyit újra színezték. 2004. szeptember 24. p. 22.

Fazekas Eszter: Két filmkocka között egy kis legenda. Tűnődések az első magyar színes film, a Ludas Matyi digitális restaurálása közben. Muszter 2004. szeptember

Illényi Balázs: A Ludas Matyi film felújítása: régi fények. HVG, 2004/38. sz. pp. 83-87.

Filmkultúra.hu 2004 (https://filmkultura.hu/regi/2004/):
Fazekas Eszter:„Milyen színű legyen a ruha, hogy kéknek látsszon a filmen?”
Czuni László:    A Ludas Matyi rekonstrukciója a DIMORF programkörnyezetben
Fazekas Eszter: Az egyik arc bíbor, a másik penészzöld
Juhász Csaba - Schifter Balázs: A Ludas Matyi című film digitális restaurálása

Szlanárs Emese: Ugrás az ismeretlenbe. Filmvilág, 2004. december 1. pp. 46-47.

Pápai Zsolt: Tűzkeresztelő. A restaurált Ludas Matyi. Filmvilág, 2004. december 1. pp. 48.

Vass Ilona: … egy szelet múltunkból… Dömsödi hírnök 2008. január; p. 13.

Bársony Éva: Megmentett és újjávarázsolt mozikincsek. Népszava 2009. december 10. p. 10.

Szabad Föld: Ezt írtuk… (április harmadik hetében): 1950. Dömsöd község legnagyobb eseménye 1949-ben… 2010. április 16. p. 6.

Visszavarázsolt színek eredeti hanggal. Varga Balázs és Fazekas Eszter beszélgetése a film, a színestehnika és restaurálás történetéről. (DVD extra) Magyar Nemzeti Filmarchívum és a Magyar Filmlaboratórium Kft kiadása, forgalmazza a MOKÉP Zrt. 2010.

Poós Zoltán: Lúdas Matyi, a forradalmár. HVG 2010. június 1.

Turcsányi: DVD - Itt is bosszú, ott is bosszú - Nádasdy Kálmán-Ranódy László: Ludas Matyi. Magyar Narancs 2010. június 24.

Valentyik Ferenc: Élj gyorsan, légy szenvedélyes, halj meg fiatalon! Dabasi Újság, I. rész: 2012. május; p. 23., II. rész: 2012. június; p. 22., III. rész: 2012. július; p. 17., IV. rész: 2012. augusztus; p. 17.

Dr. Czerny Károly: Dömsöd épített és természeti környezete képes krónikája.
Pest-Budai és Ráckevei Városszépítő és Műemlékvédő Egyesület, Ráckeve, 2014. p. 29.
Cultura: Kiszínezték a Lúdas Matyit. 2015. február 27. https://cultura.hu/szub-kultura/kiszineztek-a-ludas-matyit/
Valentyik Ferenc: Festőművész a kuláklistán. Kamlah Frigyes emlékére. Dabasi Újság 2019. február; pp. 20-21.

https://hu.wikipedia.org/wiki/Ludas_Matyi_(film,_1949)
https://hu.wikipedia.org/wiki/Soós_Imre_(színművész)
https://hu.wikipedia.org/wiki/Horváth_Teri
https://hu.wikipedia.org/wiki/Nádasdy_Kálmán
https://hu.wikipedia.org/wiki/Hegyi_Barnabás_(operatőr)


Képforrások:

Csépány Sándor: Ludas Matyi (fényképalbum). Az album a film forgatása alatt készült 74 fekete-fehér fényképet tartalmazza. OSZK jelzete: FAlbum 18 / Fénykép- és Fotóművészeti Tár. A katalógus a hozzáférés típusát „Nem forgalmazható”-ként jelöli.

- Fortepan - képcsarnok (http://www.fortepan.hu)
1., Képszám: 28440: 1949. Dömsöd Soós Imre színművész helybeliekkel a Lúdas Matyi című film forgatásakor. Adományozó Nemzetes Ferenc.
2., Képszám: 28441: 1949. Dömsöd Soós Imre színművész helybeliekkel a Lúdas Matyi című film forgatásakor. Adományozó Nemzetes Ferenc.
3., Képszám: 137835. 1965. Horváth Teri színművésznő. Adományozó Szalay Zoltán.

- MTI Zrt. Fotóarchívum (https://archivum.mtva.hu/photobank)
Forgatási felvételek
1., Soós Imre, készítette: Schichmann Béla. Azonosító: MTI-FOTO-763349 Fájlnév: F__SC19770128177.jpg
2., Soós Imre, Solthy György: Azonosító: MTI-FOTO-877688 Fájlnév: F__SC19770128179.jpg
3. Somlay Artúr, Soós Imre: Azonosító: MTI-FOTO-765400 Fájlnév: F__SC19770128174.jpg
Az 1950. márciusi abonyi filmbemutató képeit készítette: Kovács L.
1., Azonosító: MTI-FOTO-765913 Fájlnév: FMAFI19509069031.jpg
2., Azonosító: MTI-FOTO-765912 Fájlnév: FMAFI19509069030.jpg
Színész-művészportré: Soós Imre: készítette: Várkonyi László. Azonosító: MTI-FOTO-765455 Fájlnév: F__VL____4403027.jpg

Összeállította: Valentyik Ferenc



Ludas Matyi

Kattintson a képre a nagyításhoz.

Nagyítás
Ludas Matyi

Kattintson a képre a nagyításhoz.

Nagyítás
Ludas Matyi

Kattintson a képre a nagyításhoz.

Nagyítás
Ludas Matyi

Kattintson a képre a nagyításhoz.

Nagyítás
Ludas Matyi

Kattintson a képre a nagyításhoz.

Nagyítás
Ludas Matyi

Kattintson a képre a nagyításhoz.

Nagyítás
Ludas Matyi

Kattintson a képre a nagyításhoz.

Nagyítás
Fortepan 28440

Kattintson a képre a nagyításhoz.

Nagyítás
Ludas Matyi

Kattintson a képre a nagyításhoz.

Nagyítás
MTI FOTO Abony 1950a

Kattintson a képre a nagyításhoz.

Nagyítás
Ludas Matyi

Kattintson a képre a nagyításhoz.

Nagyítás
Soos Imre 1

Kattintson a képre a nagyításhoz.

Nagyítás
Soos Imre 2

Kattintson a képre a nagyításhoz.

Nagyítás
Ludas Matyi

Kattintson a képre a nagyításhoz.

Nagyítás
Print Friendly, PDF & Email

Search

Weboldalunk sütiket (cookie-kat) használ, hogy a legjobb böngészési élményt biztosíthassuk Önnek honlapunkon. Az oldal további használatával jóváhagyja a sütik használatát.
BŐVEBBEN ELFOGADOM