2019. március 25. hétfő
Irén, Írisz, Irina
Gyümölcsoltó Boldogasszony
Holnap: Emánuel, Larissza napja lesz

TÉB nyilvántartás

Szilvási Gábor (1751-1830) gyóni református lelkész templomépítő tevékenysége és irodalmi kapcsolatai

INFORMÁCIÓK Szilvás Gábor ( 1751-1830) gyóni református lelkész  templomépítő tevékenysége és irodalmi kapcsolatai
Javaslati adatlap: letöltés
Jegyzőkönyv:
TÉB határozata:
Pest Megyei Értéktár Bizottság határozata:
Pest Megyei Értéktár nyilvántartása:
Javaslattevők: Valentyik Ferenc
Felvétel ideje: 2019.02.05.
Megyei értéktárba továbbítva:
Kategória:  Kulturális örökség
Megyei Értéktár döntése:

Szilvási Gábor (1751-1830) gyóni református lelkész templomépítő tevékenysége és irodalmi kapcsolatai

Életútja:

Nemes szülőktől, a Borsod vármegyei Bánfalván, 1751. január 17-én született. Tanulmányait a miskolci református gimnáziumban kezdte, majd felsőbb iskoláit Sárospatakon folytatta. Ugyanitt vizsgáival végezve retorikát, később metafizikát tanított; azután külhoni akadémiákra ment. Hazatérve 1784-ben lett verőcei prédikátor, hivatalát december 21-én foglalta el és már másnap istentiszteletet tartott. Fő feladata az 1781. évi türelmi rendelet után megkezdett templomépítés szervezése volt. A templom alapkövét Isten kegyelméből 1785. május 3-án tették le, és már augusztus 14-én itt tartották az istentiszteletet.

1786. november 28-án családot alapított, felesége Nagy Kaszap Julianna, a kosdi tiszteletes leánya lett. Három gyermekük született, közülük az első szülött Benjámin gyermekkorában meghalt, őt Judit és Julianna követte. Első felesége mindössze 22 éves korában meghalt, másodikként Dryäder Karolinát vette nőül. Felkészültségét és annak elismerését jól mutatja, hogy az 1791. évi budai zsinatnak tagja volt. Verőcéről több mint egy évtized után távozott, amikor a templomnak már harangja is volt.  1796-ban Pécelre, később Tótfalura ment papnak, onnét pedig Vácra, ahol 1812. május 6-án állt szolgálatba. Sajnos, sok konfliktusából még per is lett az ottani gyülekezettel. Ő volt az első református vallástanító, aki a váci siketnémák intézetében tanított, s ezért az egyházkerületek 160 forinttal díjazták. Néhai elődjéhez, Takáts Ádámhoz hasonlóan végül Vácról 1818. május 25-től Gyónra került, ahol haláláig, azaz 1830. december 19-ig szolgált.

Gyóni tevékenysége:

Szilvási Gábor váci működésének időszakában, 1813-14 telén az 1751-ben épített gyóni református paticstemplomot úgy megrongálta az árvíz, hogy kívül-belül gerendákkal kellett megtámogatni. 1820-ban, már Szilvási Gábor szolgálati időszakában, villámcsapás érte, kigyulladt, így új, kőtemplomot kellett építeni, melyről 1820. november 7-én született meg a döntés. A hívek mellett az adományozásban a Halász-család járt az élen, Kempelen Béla családtörténet-író, genealógus 1915-ben Sigray József (1778-1836) és Halász Miklós (1779-1841) támogatását jelölte meg kiemelkedőnek. Téglaégetést rendeltek és 1821. május 14-én tették le az új templom fundamentumát. A pesti kőművesmesterrel 900 forintban állapodtak meg, de ezt később 40 forinttal emelni kellett, mert végül a torony is fa helyett téglából készült. A két ácslegény 300 forintba került. A mestereket a helyi földesurak kosztolták. Segéderőként a köznép működött közre, „különösen a helybéli Tiszteletes”. A mai formájában létező új templom végül 1823-ban készült el.

E nagy esemény után alapvetően nyugodt évek jellemezték Szilvási Nagytiszteletű Úr további gyóni tevékenységét. Egyetlen egyszer fordult panasszal az egyházmegye felé, ugyanis a gyülekezet elmaradt a járandóságával. Az ügy vélhetően gyorsan és megnyugtatóan rendeződhetett, mert nem lett folytatása.

1830-ban egészsége meggyengült, így novemberben latin és német nyelvű könyveinek kétharmadát, összesen 136 kötetet, a kecskeméti református gimnáziumnak ajándékozta. Az iskola örömmel fogadta az adományt és azonnal küldöttséget menesztett érte, így azt az adományozó még éltében át tudta adni.

Pályájának irodalmi vonatkozásai:

Szilvási Gábor emlékalbuma alapján, Szilády Zoltán 1941. évi publikációjából tudható, hogy széleskörű irodalmi kapcsolatokat ápolt. Az albumban megtalálható Kármán József losonci református lelkész, a költő édesapja 1782. évi, latin nyelvű bejegyzése. A legnagyobb nevű szerző azonban Kazinczy Ferenc, aki több rövid emlékverset jegyzett barátja albumába, így például:

Midőn a’ bóldogság tőllünk elenyészett,
Két barátot adott mellénk a Természet,
Köztök sebem’-írját mindég feltalálom –
Egyik a’ Reménység; - a’ másik az Álom.

Verőtzén Nov. 20 d. 1789.                      Kazinczy.

Fennmaradt egy Kazinczyhoz, Vácról, 1817. április 8-án írt magánlevele, kit ebben kedves jó barátjának szólít: Kazinczy Ferenc levelezése XV. kötet 147-150 oldalak, 3413. sorszám. A levélhez Hálaadó áldozat címmel hosszabb költeményét csatolta.
 
Szinnyei József Szilvási Gábor névtelenül kiadott munkájaként szerepelteti: „Raff György geografiája: a gyengébbek elméjekhez alkalmaztatott, és magyarul kiadattatott. Vácz, 1791.” című 224 oldalas könyvet. Az átdolgozó személye azonban vitatott, az OSZK katalógusa Sebők Sámuelt tünteti fel ebben a minőségben, bár megjegyzésként utal Szilvási Gáborra is.

Szilvási Gábor kora jól felkészült, nyelveket beszélő, külhoni tapasztalatokkal rendelkező református lelkésze volt. Kazinczy Ferenc baráti köréhez tartozott, aki őt Verőcén többször is meglátogatta, később ez a kapcsolat levelezés formájában élt tovább. Megadatott számára, hogy Verőcén és Gyónon, két református templom építését is segíthette, szervezhette.  A gyóni templom építésében végzett tevékenysége abszolút dokumentálatlan.

Szilvási Gábor méltatlanul elfeledett alakja a dabasi helytörténetnek, de a műemléki szakirodalom sem tartja számon személyét. A gyóni református templom építésében játszott szerepe és irodalmi kapcsolatai része a dabasi kulturális örökségnek, jelentős gyarapítója értéktárunknak.   
 
Bibliográfia:

Barta Károly: Gyón. In: Várady József (szerk.): Dunamellék református templomai 1. rész. Borsodi Református Egyházmegye, Sajószentpéter, 1993. pp. 70-72.

Czagányi László: A régió templomai és fontosabb kápolnái – Gyóni református templom. In: A régió kalendáriuma. Schulcz Bt., Dabas, 1994; pp. 63-64, 91.

Hazai S’ Külföldi Tudósítások:
- 1830. november 17. pp. 315-316. (könyvajándékozás)
- 1830. december 29. pp. 401-402. (nekrológ)

Kempelen Béla: Magyar nemes családok 9. kötet. Grill Károly, Budapest, 1915. p. 345.

Dr. Koczó József: A Drégelypalánki Református Egyházmegye (1617-1952) eklézsiái III. Börzsönyi Helikon 2016. szeptember. pp. 4-24.

Vörös Károly: A Váci Református Egyház históriás könyve, 1783-1827, 1844-1847; A Váci Református Gyülekezet története. Prédikáció a református templom felavatásának százéves évfordulóján. Vác, 1885 - Váci levéltári füzetek 1. Vác, 2009. p. 20, 68, 70, 95, 100, 159.

Szilády Zoltán: Kazinczy-emlékek Szilvási Gábor albumában. Irodalomtörténeti Közlemények 1941/3. pp. 293-294.

Szinnyei József: Szilvási Gábor. In: Magyar írók élete és munkái, XIII. kötet. Hornyánszky Viktor, Budapest, 1909. p. 946.

Dr. Váczy János (közzéteszi): Kazinczy Ferencz levelezése. XV. kötet. Magyar Tudományos Akadémia, Budapest, 1905. pp. 147-150.

Zoványi Jenő: A budai zsinat tagjai. Protestáns Szemle 1904/4; pp. 226-233.

Összeállította: Valentyik Ferenc

Szilvási Gábor (1751-1830) gyóni református lelkész  templomépítő tevékenysége és irodalmi kapcsolatai

Kattintson a képre a nagyításhoz.

Nagyítás
Szilvási Gábor (1751-1830) gyóni református lelkész  templomépítő tevékenysége és irodalmi kapcsolatai

Kattintson a képre a nagyításhoz.

Nagyítás

 

Print Friendly, PDF & Email

Search

Weboldalunk sütiket (cookie-kat) használ, hogy a legjobb böngészési élményt biztosíthassuk Önnek honlapunkon. Az oldal további használatával jóváhagyja a sütik használatát.
BŐVEBBEN ELFOGADOM