Please ensure Javascript is enabled for purposes of website accessibility
2024. március 28. csütörtök
Gedeon, Johanna, Hanna
Holnap: Auguszta napja lesz

TÉB nyilvántartás

Dr. Czobor Andor (1889-1945) működése és szerepe a dabasi egészségügyi ellátásban

INFORMÁCIÓK Dr. Czobor Andor (1889-1945) működése és szerepe a dabasi egészségügyi ellátásban
Javaslati adatlap: letöltés
Jegyzőkönyv: letöltés
TÉB határozata: letöltés
Pest Megyei Értéktár Bizottság határozata:
Pest Megyei Értéktár nyilvántartása:
Javaslattevők: Valentyik Ferenc
Felvétel ideje: 2018.05.08.
Megyei értéktárba továbbítva:
Kategória:  Kulturális örökség
Megyei Értéktár döntése:

Dr. Czobor Andor (1889-1945) működése és szerepe a dabasi egészségügyi ellátásban

Származásáról és gyermekkoráról szűkösek a források, azt azonban biztosan lehet tudni, hogy 1889-ben született. Orvosi tanulmányait a fővárosban végezte a Budapesti Magyar Királyi Egyetemen, a mai Semmelweis Egyetem jogelődjénél, 1909 és 1915 között. Az egyetemi levéltár összegző kimutatása alapján végbizonyítványának száma: 054/1914-15. A kor mértékadó napilapja, a Pesti Hírlap társasági rovatának híre szerint Debrecenben praktizáló orvosként 1919 novemberében jegyezte el feleségét, a fővárosi Sipos Magdát (1898-1953). A mai Dabas jogelőd települései közül Alsódabason kezdte meg magán orvosi működését az 1920-es évek első felében. Pest megye orvosait felsoroló kamarai, biztosítói névsorok tanúsága szerint az évtized végén már Gyón községben gyógyított, s a helyi emlékezet is ezt az időszakot őrizte meg leginkább. Orvosi rendelőjében a falu apraja-nagyja megfordult, feleségével együtt a község társadalmi életének meghatározó szereplői voltak. Czobor doktor a Gyóni Izraelita Hitközség gondnoki teendőit látta el, míg Czoborné elnöke az Alsódabas és Vidéke Izraelita Nőegyletnek, de aktív tagja volt a Gyóni Géza Irodalmi Társaságnak is. Egy fiú gyermeket neveltek, Mihályt, akire csak a „Totó” becenéven emlékeznek a helyiek. A doktor úr sürgős esetekben és a fekvő betegekhez természetesen házhoz ment, és ebben nagy segítségére volt előbb a CA-144 rendszámú Ford, majd a BC-729 rendszámú Whippet márkájú személygépkocsija.

1940 augusztusának végén Alsó- és Felsődabason, továbbá Gyónon indított munkaszolgálatos tábor gyengélkedőjét Czobor doktor – gyóni községházával szemben lévő - rendelőjében alakították ki, és tulajdonosát is munkaszolgálatra kötelezték. A község képviselőtestülete szeptember 8-án aggódva rögzítette a jegyzőkönyvben, hogy orvosukat a szolgálat három hónapos időtartamára eltiltották a helyi praxis gyakorlásától. Zelovics Zsigmond képviselő indítványára kérelmezték a hadkiegészítő parancsnokságnál, hogy engedélyezzék az orvosi gyakorlat helyben való folytatását, de ez nem vezetett eredményre. A fővárosból sorozott kolléga, dr. Szántó Endre naplójában kritikát és elismerést egyaránt rögzített a gyóniak orvosáról, de a szegényes körülmények között, szeptember 23-án örömmel rögzítette: „Czobor dr. megérkezik, nagy csomag orvosi mintát hoz Chinoinéktól, használható, értékes gyógyszerek.” A helyi emlékezet azt is megőrizte, hogy közkedvelt orvosuknak később Gyónon, egy istállóban volt a szálláshelye. Az érintett család a tisztaszobába, vetett ággyal invitálta rögtön az első napon, hiszen igazságérzetük tiltakozott a méltánytalan helyzet ellen. Czobor doktor megköszönte figyelmességüket, egyúttal jelezte, hogy éppen páciensei érdekében, a hatalom bosszújától s a következményektől tartva nem fogadhatja azt el, ezért a többi sorstársához hasonlóan elfoglalta helyét az istállóban.  

A vészkorszakot a Czobor család a fővárosban elrejtőzve töltötte. A háború utáni újrakezdést illetően sokatmondó tény, hogy Czobor doktort nem alkalmazták körorvosként, és végül a kilátásba helyezett járási tisztiorvosi beosztást is más kapta meg. Szerencsére további alternatívák is voltak: fővárosi ajánlat az Országos Tisztviselői Betegápolási Alaptól (OTBA) és egy magánklinika főorvosi állása. A mellőzés azonban végzetesen megviselte a gyóniak közkedvelt orvosát. A körülményeket, a következményeket, a Czobor család drámáját a község képviselőtestületének október 12-én elfogadott 115/1945. számú határozata érzékelteti a legjobban:

„Tárgy: Dr. Czobor Andor volt gyóni lakos, orvos elhunytáról megemlékezés.

[Az] Elnök bejelenti a képviselőtestületnek, hogy dr. Czobor Andor Gyón község közmegbecsülésnek örvendett magánorvosa rövid szenvedés után f. hó 6.-án Budapesten meghalt. Ecseteli munkásságát, mely csak áldást hozott a szenvedőknek, különösen kiemelve nagy tudását, mely sok ezer ember életét mentette meg. Mint orvos szinte pótolhatatlan lesz a községnek, hiszen amellett, hogy gyógyított, mindenkinek barátja is volt, és lelki támaszt is nyert minden hozzáforduló szenvedő. Mintaképe volt a fáradságot nem ismerő munkásnak, aki ha kellett, pillanatnyi pihenőjét is feláldozta, hogy a legkisebb szenvedést is megsemmisítse páratlan szeretetével és nagyhírű tudásával. Sajnálatos tény az, hogy 25 éves gyakorlata alatt még csak község orvosi állást sem nyerhetett el, amit pedig két ízben is eredménytelenül megpályázott. A zsidók kényszer-kiköltöztetésével elvesztette szerény keretek között, de jól felszerelt rendelőjét, lakását kiürítette a háború viharos szele és mégis visszatértekor a legnagyobb kedvvel és odaadással igyekezett eltörülni a szenvedők ajkáról a kínos sóhajokat. Érdemeire, valamint üldöztetésére való tekintettel 1945. évi május havában a járási Nemzeti Bizottság a tisztiorvosi teendők elvégzésével bízza meg és javaslatát így terjeszti fel, de a behelyettesítéssel még sem őt bízták meg. Ez a mellőzés lelki megrendülését okozta, életkedve napról-napra csökkent, rohanva a biztos elmúlás felé. Elmúlásával mindnyájunknak pótolhatatlan veszteséget okozott, de feleségének és gyermekének 25 éves kiváló orvosi működésének gyümölcseként a sors kegyetlenségéből csak a nyomor sötéten közelgő árnyékát hagyhatta hátra. Gyermeke, aki édesapja nyomdokain haladva az orvosi pályát választotta élethivatásul, nem szabad, hogy megálljon az út elején. Segíteni kell őt, hogy méltó lehessen a felejthetetlen emlékű dr. Czobor Andor orvoshoz.”

Dr. Czobor Andor és felesége, valamint fiuk, „Totó” alakja ma még élénken él a gyóni 70 év fölötti nyugdíjasok emlékeiben. Döntő többségük a doktor páciense volt, s a kiváló orvosnak járó nagy tisztelettel idézik fel a vele kapcsolatos élményeket.  Egy jellemző visszatekintés: „Személy szerint a doktor úrnak köszönhetek mindent. Csenevész kisgyereknek születtem, a rokonok és az ismerősök már le is mondtak rólam. Szüleimben, főleg az édesanyámban, Czobor doktor úr tartotta a lelket: Megmarad ez a kislegény, majd meglátják! És addig-addig variálta a kezeléseket, míg valóban sikerült életben tartania. Most is hálával gondolok rá.”

Dr. Czobor Andor, a közmegbecsülésnek örvendő magánorvos több évtizedes működésével jelentős szerepet töltött be az 1945 előtti időszak dabasi (alsódabasi és gyóni) egészségügyi ellátásában. Végső nyughelye a fővárosban, a Kozma utcai Izraelita Temetőben van. Alakja, működése gyarapítja települési értéktárunkat.

Bibliográfia

Czagányi László - Valentyik Ferenc: A zsidóság 18-20. századi története Dabason és környékén. Dabas Város Önkormányzata, 2015; pp. 159-163.

Szántó Endre dr.: Dr. Szántó Endre munkaszolgálatos naplója. Budapest, 2009. pp. 18-26.

A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem almanachja az 1909-1910. tanévre. Budapest, 1910; p. 205, 237.

Házasság. Pesti Hírlap 1919. november 15; p. 6.

Kezelőorvosok. Újság 1927. december 31; p. 4.

A Munkásbiztosító budapesti kerületi új orvosai. Budapesti Hírlap 1928. január 1; p. 14.

Összeállította: Valentyik Ferenc

cba02

Kattintson a képre a nagyításhoz.

Nagyítás
Print Friendly, PDF & Email

Search

Weboldalunk sütiket (cookie-kat) használ, hogy a legjobb böngészési élményt biztosíthassuk Önnek honlapunkon. Az oldal további használatával jóváhagyja a sütik használatát.