Zlinszky István mezőgazdasági szakíró, szépíró, gazdasági egyesületi titkár 1834. február 6-án született Dabason. Édesapja, Zlinszky László (1800-1862) megyei főmérnök és édesanyja, dabasi Halász Katalin (1810-1866) házasságából 15 gyermek született. Iskoláit a piaristák pesti gimnáziumában kezdte, de a szabadságharc kitörésekor félbeszakította és otthon folytatta magánúton. 1849 nyarán, azaz éppen hogy betöltve a 15. életévét, oktatójával együtt katonának álltak és a 18. (Attila) huszárezredben végigharcolták a szabadságharcot. Turánál esett át a tűzkeresztségen, huszárkáplár lett. Októberben az aradi várból kimentette 3 évvel idősebb bátyját, Zlinszky Elek honvédhadnagyot. 1850-ben gazdasági pályára lépett és a békésmegyei gróf Mittrowsky Aladár uradalmában szolgált kezdetben, mint írnok, majd ellenőr, ispán, végül gazdatisztként működött hosszabb ideig. Az uradalom eladását követően, 1888-ban a Békésmegyei Gazdasági Egylet megválasztotta titkárának. E mellett különböző tisztségeket töltött be a békéscsabai vöröskereszt egyletnél, a békésmegyei honvédegyletnél, a lótenyésztő bizottmánynál, továbbá a vármegye közgazdasági előadója is volt. Cikkei a Magyar Néplap, Kalauz, Nővilág, Falusi Gazda, Szarvasi Lapok, Békés, Békésmegyei Lapok, Békésmegyei Közlöny, Nemzetgazdasági Szemle, Köztelek és a Borászati Lapok hasábjain jelentek meg. Kezdetben verseket és elbeszéléseket írt, majd az idő előre haladtával a gazdasági témájú szakcikkek lettek a jellemzőek, melyeket egy-egy önéletrajzi visszatekintő írás színesített. Nagy érdemei voltak Kondoros község alapításában, melynek első díszpolgárává választották 1900 májusában. Egy évvel később, 1901 júniusában, nyugalomba vonulásakor a Ferenc József-rend lovagkeresztjével ismerték el a mezőgazdaság és a közügyek terén szerzett érdemeit. Egészen 1911. április 29-i haláláig szolgálta korának gazdatársadalmát és a közéletet, síremléke Szarvason, az Evangélikus Ótemetőben van.   

Pályájának dabasi vonatkozásai

Gyökereivel, születésével és gyermekkorával kötődik városunkhoz, továbbá feleségében, Mojsisovics Emmában (1837-1914) a dabasi Kossuth hagyományok egyik alapozóját tiszteljük, aki 1877-ben országos mozgalmat indított Kossuth Lajos atyjának, Lászlónak, Dabason nyugvó hamvai fölé emelendő síremlék érdekében. E célból a hírlapokban és külön nyomtatványokon is buzdító, lelkes felhívásokat intézett a közönséghez s állandó levelezést folytatott Kossuth Lajossal: Buzgólkodásának meg is lett az eredménye s 1880. június 13-án országos ünnepség keretében felavatták a szép síremléket. Zlinszky István minden lehetséges módon támogatta felesége törekvéseit. Visszatekintő írásaiban megörökítette az eseményeket, továbbá szülőföldje néhány más történését is. Levelező kapcsolatban állt Vay Sándor/Saroltával, akinek tárcatémákat javasolt. Kora társadalmának aktív, nagy tudású és elismert tagja volt, pályájának dabasi vonatkozásai gazdagítja értéktárunkat.
V. F.

Bibliográfia

Zlinszky István kötetei:
-  Bárányfelhők: beszélyek. Arad, 1861.
- Mikép gazdálkodjunk? Kisbirtokos társai okulására írta...Békéscsaba, 1889; 95 p, 16 cm.
- A háziszárnyasok okszerű tenyésztése. Békéscsaba, 1891; 100 p, 16 cm.
- Pár őszinte szó megyénk munkás népéhez. Békéscsaba, 1891; 30 p, 14,5 cm.
- Nesze semmi, fogd meg jól (elbeszélések I-II. kötet.) Békéscsaba, 1892; p. 129+121.
- A Békésvármegyei Gazdasági Egylet története: 1860-1896. Békéscsaba, 1896; 237 p, 25 cm.
- Néhány szó kisgazdáink szarvasmarha tenyésztéséről. Békéscsaba, 1898; 21 p, 16 cm.

Visszaemlékezései a szabadságharcról:
- Egy kép a múltból. (A turai csata.) Békés 1875. augusztus 8; p. 1-2.
- Ifjúkori emlékek. Epizódok a szabadságharczból. Békésmegyei Közlöny 1. 1886. június 6; p. 1-3, 2. 1886. június 10; p. 1-2, 3. II. Menekülésem. 1886. június 13; p. 1-2, 4. 1886. június 17; p. 1-2, 5. III. Hazafelé. 1886. június 20; p. 1-2.
- Görgey Arthur. Békésmegyei Közlöny I. 1886. november 25; p. 1-2, II. június 28; p. 2-3, III. 1886. december 2; p. 1-2, IV. 1886. december 5; p. 1-2, V. 1886. december 9; p. 1-2.
- Szabadságharci visszaemlékezések. Békésmegyei Közlöny I. 1902. december 28; p. 1-2, II. 1903. január 1; p. 4.
- Visszaemlékezések. Békésmegyei Közlöny 1905. május 4; p. 2-3, II. 1905. június 4; p. 1-2.

Irodalmi munkáiról:
- Életemből. Békésmegyei Közlöny 1909. július 18; p. 1-2.

Dabasi vonatkozású történetei:
- Mikor a szülőfalum veszélyben volt. Békésmegyei Közlöny, 1904. szeptember 15; p. 1-3.
- Visszaemlékezések. Miként létesült Kossuth Lászlónak, Kossuth Lajos édes apjának síremléke? I. rész: Békésmegyei Közlöny, 1905. augusztus 17; p. 1-2., II. rész: augusztus 20; p. 1-2., III. rész: augusztus 27; p. 2-3; IV. rész: augusztus 31; p. 1-2.
- Halász Imre úr és családja. Békésmegyei Közlöny 1909. október 10; p. 1-3.

Halálának híre, nekrológ:
= Zlinszky István. Békés. 1911. május 7; p. 5.
Ambrus Sándor: Sajnálattal jelentem… Békésvármegye Hivatalos Lapja 1911. május 22; p. 142.
= Gyászhír. Szatmári Gazda 1911. május 13; p. 5.

Publikációk Zlinszky Istvánról:

Békés Megyei Hírlap: Egy ’48-as hadfi sírja. 1995. március 21; p. 7.
Békés Megyei Hírlap: A legfiatalabb katona. 1996. március 15-17; p. 7.
Budapesti Hírlap: Királyi kitüntetés. 1901. június 3; p. 3.
Czagányi László: Politikusok, honvédek, honvédtisztek. Dabasiak az 1848/49-es forradalomban és szabadságharcban. Mátyus Bt., Dabas, 2008; p. 74-75.
Harmath Lujza: A szabadságharc ifjú hősei. Marosvásárhely, 1892.
Köztelek: Zlinszky István. 1901. június 26; p. 1031. (portréfotóval)
Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, 14. kötet. Budapest, 1914; p. 1880-1881.
Zlinszky János: A gyóni Zlinszky-család. Dabas, 2009; p. 75, 79-80, 94, 98-99.