Please ensure Javascript is enabled for purposes of website accessibility
2024. március 28. csütörtök
Gedeon, Johanna, Hanna
Holnap: Auguszta napja lesz

TÉB nyilvántartás

Ruzsinszky László tankönyve

INFORMÁCIÓK teb60
Javaslati adatlap: letöltés
Jegyzőkönyv: letöltés
TÉB határozata: 
Pest Megyei Értéktár Bizottság határozata:
Pest Megyei Értéktár nyilvántartása:
Javaslattevők: Valentyik Ferenc
Felvétel ideje: 2017.03.07.
Megyei értéktárba továbbítva:
Kategória: kulturális örökség
Megyei Értéktár döntése:
 

Ruzsinszky László tankönyve a számtan oktatásához

Ruzsinszky László (1885-1932) gyóni római katolikus kántortanító 1911-ben készítette el és saját kiadásban forgalmazta „Módszeres eljárásom az első osztály számtantanításában” című tankönyvet, mely jelenlegi ismereteink szerint az első dabasi szerzőhöz köthető tankönyv. Közgyűjteményben az Országos Széchenyi Könyvtár állományában 303.007 jelzetszámon érhető el, szabadon kutatható, digitális másolat készíthető róla. 

Ruzsinszky László kezdő kántortanítóként 1904-ben került Gyónra, és az itt töltött tanítói évek hozadéka az első osztályosok tanítói számára kidolgozott számtan oktatás módszertana. A négy alapművelet megértetéséhez az életből vett egyszerű példákat, kérdéseket gyűjtött össze, a szemléltetéshez dominó ábrákat használt fel. Továbbá vastag kartonpapíron készített szemléltetőképeket alkalmazott, szám szerint tízet. Négyévi sikeres alkalmazás után részt vett a magyarországi katolikus tanítók országos kiállításán 1911-ben, ahol elismerő oklevéllel tüntették ki munkáját. Ezen felbátorodva döntött a nyomdai kiadásról és terjesztésről „Módszeres eljárásom az első osztály számtantanításában” címmel. A nyomdai munkálatokat Spitzer Vilmos végezte Kecskeméten, ugyanott, ahol a Dabas és Vidéke hetilap is készült 1908-ban. A szerző a 32 oldalas kiadványt a Váci Egyházmegye főpásztorának, gróf Csáky Károly Emmánuel (1852-1919) püspök úrnak ajánlotta. Egy korona volt a vételára, melyhez a tíz darab szemléltetőképet külön kellett megrendelni plusz három koronáért. Tantervi ajánlásában az oktatás fő időszakának az október eleje és március vége közötti terminust tekintette. A tanultak ismétlésére, rögzülésére az április és május hónapokat javasolta. Azaz mindent summázva tulajdonképpen a saját tapasztalatát, gyakorlatát összegezte egy tanítói módszertani segédletül szolgáló kiadványba. S miután erre az osztályokban csak a tanítóknak volt szükségük, így az is kiszámítható, hogy ebből a szerző a költségeket meghaladóan nem tehetett szert jelentős bevételre, kiadása inkább a szakmai presztízst szolgálta. 

A szerző neve azok számára lehet ismerős, akik Gyóni Géza életrajzát mélyebben ismerik. Egyike volt a költő barátainak, önkéntes segítőinek a két huszadik század eleji helyi újság szerkesztésében és terjesztésében.  Baranya megyei illetőségű, 1885. április 27-én született Pécsen. Ott végezte iskoláit is, tanítói és kántori oklevelét a pécsi püspöki tanítóképzőben 1904-ben kapta. Még ebben az évben Gyón községben helyezkedett el kántortanítóként. Fejlődő, lakosságszámban gyarapodó időszakát élte a település, éppen a katolikus népesség bővült leginkább. Önálló templomuk alapítását, egyházjogi ügyeinek intézését ekkoriban kezdte el gróf Vay Péter. Két tantermes iskolájuk 1868-tól működött. Az ifjú kántortanító első zeneszerzői kiadványa 1905-ben jelent meg „Három magyar nóta” címmel. Ezt követik évről évre „Eredeti Egyházi Énekek orgonára” címszó alatt megjelenő füzetei, melyekből összesen három készült. A helyi jegyzői iroda adóívei közül kimenekülő Gyóni (Áchim) Gézával együtt szerkeszti az Alsódabas és Vidéke, majd a Dabas és Vidéke hetilapokat, melyekben humoros rovatot vezetett és tárcákat írt. A szerkesztői státuszt a lapok fejléce konzekvensen tanúsítja. Az egyes lapszámokban írásainak kétségkívüli beazonosítása ennél összetettebb feladat, mert számos esetben - mintegy szerkesztőségi álláspontként - mellőzte az aláírást. A többféle szignó jelöléssel ellátott tárcái viszont jól felismerhetőek. Így például az 1908. évi 12. szám „Tanévzáró vizsgák.” című írása is, melyben a korabeli oktatási viszonyokat jellemzi: „Nyolc, kilenc hónapi tanidő után vágyakozva várják az évzáró vizsgát a májusi hőség okozta melegben és az iskolapadban a bágyadt nebulók. Úgy látszik mintha egész évi szorgalmukról nem is tudnának számot adni. A tanulóknak élelmesebb része nincs az iskolában. A kisebbje libát, kacsát őriz, a nagyobbja meg krumplit kapál. Elég, ha vizsgára eljönnek…Mert sajnos, hogy a földmíves osztály, sőt vannak oly iparosok is, kik a tanulást és iskolát még ma is csak lukszusnak tartják….Jövel szép vakáció! A tanítók is várják. Tudják, hogy most már hiába tanítanak, nem ér az egy hajítófát sem. Ilyenkor a gyermek már nem tud tanulni. Bár szorgalmasan ismételtet, azt látja, hogy a tanítvány napról napra felejt. De azért nagy munkája után bizton remél.”    

Gulyás Pál cédulakatalógusának adatai szerint írásait közölte még a Pécsi Napló (1907), a Népnevelő (1909 - 1910) és az Alkotmány (1913) is. A zeneszerzői tevékenységnek és a barátságnak szerepe lehetett abban, hogy időnként (összesen hét költeménye esetében) Gyóni Géza maga is vállalkozott saját versei megzenésítésére. Ruzsinszky Lászlót egy évtizednyi gyóni működés után Váchartyánban választották meg kántortanítónak, majd egy újabb évtized múltával Tatabányán állapodott meg. Itt jelentek meg 1925-ben „Tatabányai Nóták” címmel újabb zeneszerzeményei. Mindössze 47 évesen halálozott el, 1932. november 22-én.

Összességében zeneszerzői és irodalmi munkássága legtermékenyebb időszakának a gyóni korszak tekinthető. Ráadásul ezek voltak a fiatal-felnőtt évei, fia, az ifjú Ruzsinszky László is Gyónon született 1909-ben. (Belőle szintén jegyzett irodalmár, újságszerkesztő, zeneszerző lett, tevékenysége elsősorban Sopron városához kötődik.) 

Munkája a dabasi oktatásügy jelentős állomása, mely oly vonatkozásban túl nő a helytörténeti kereteken, hogy az 1911-ben nyomtatott 32 oldalon jól lemérhető, hogy mennyit haladt a tudomány és az oktatás egyetlen évszázad alatt.


Bibliográfia

Ruzsinszky László:
- Tanévzáró vizsgák. Dabas és Vidéke. 1908. május 24; p. 3.
- Az évzáróvizsgák és az iskolai mulasztások. Népnevelő 1909/18.

Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Cédulatár – Ruzsinszky László. Sorszáma: 7547. Elérhető az MTA honlapján: http://gulyaspal.mtak.hu/
Gyóni (Szolár) Ferenc:
- Jegyzetek. In: Gyóni Géza összes versei. Budapest, MEFHOSZ Könyvkiadó, 1942; p. 325-355.
- Jegyzetek. In: Gyóni Géza ismeretlen versei. Budapest, MEFHOSZ Könyvkiadó, 1943; p. 327-363.
- Rab évek kálváriája. Gyóni Géza élete (1884-1917). Gépelt kézirat kötet, Budapest, 1944. Halász Boldizsár Városi Könyvtár helytörténeti gyűjtemény. 636 p.
Jász Újság= Egy érdekes tankönyv. 1910. november 24; p. 3.
Néptanítók Lapja= Könyvek ismertetése. 1911. november 1; p. 15-16.
Néptanítók Lapja= Halálozás. 1932. december 1; p. 975.
Protestáns Egyházi és Iskolai Lap= Tantervfüzet. 1918. július 21; p. 244.
Valentyik Ferenc: Százéves tankönyv dicsérete. Dabasi Újság 2011. szeptember; p. 19.


Összeállította: Valentyik Ferenc

ruzsinszky laszlo01

Kattintson a képre a nagyításhoz.

Nagyítás
Print Friendly, PDF & Email

Search

Weboldalunk sütiket (cookie-kat) használ, hogy a legjobb böngészési élményt biztosíthassuk Önnek honlapunkon. Az oldal további használatával jóváhagyja a sütik használatát.