2019. augusztus 21. szerda
Sámuel, Hajna
Holnap: Menyhért, Mirjam napja lesz

Slider Dabasi ujsag

A három Lenkei

Napjainkban szokássá vált városunkat „színésznő nagyhatalom”-ként említeni, utalva Illés Györgyi, Szabó Erika és Markó-Valentyik Anna dabasi kötődésére. Kapcsolatunk a színjátszással azonban a múlt századokban is jelentős volt, a mai dicsőség gazdag hagyományokon alapul, és ez hiteles forrással, az 1929-1931 között készült Magyar Színművészeti Lexikon szócikkeivel jól igazolható. Gróf Klebelsberg Kunó (1875-1932) vallás- és közoktatási miniszter bevezetőjében így méltatta a kiadó törekvését: „nemcsak magának a magyar színművészeinek tesz szolgálatot, de a magyar művelődéstörténet számára is hézagpótló munkát végez.”

A lexikon nagy segítséget jelent a dabasi kulturális örökség értékeinek feltárásában, igazolva a XX. század legnagyobb kultúrpolitikusának lényeglátását. A III. kötet örökítette meg annak a három színésztestvérnek, Schönwald Ferenc és Steiner Szidónia gyermekeinek pályáját, akiket már teljesen elfeledtünk. Az édesapa, Végh László Flórián 2017. évi publikációja szerint, gazdatisztként dolgozott Mántelek-pusztán, így a három művész közül kettő Alsódabason született, míg a harmadik gyermekkorával kötődik településünkhöz.

Lenkei (Schönwald) Zoltán (1875–1934) színész, színházigazgató Tiszanánán született 1875. október 22-én. A színi pályára 1893. április 28-án lépett, Polgár Károly társulatánál. Három évig volt Makó Lajos titkára, innen Krecsányi Ignác szerződtette 1898-ban, nála 7 esztendőt töltött. 1903-ban családi nevét Lenkeire változtatta, ezt később testvérei is követték. 1904. október 15-én a Vígszínház titkára lett, majd decemberben feleségül vette Weisz Margit színésznőt, de 1906-ban elváltak. 1914 októberétől 1916-ig Debrecenben szerepelt. A világháború alatt felmentést kapott, az aradi színházhoz szerződött, ahol 1917 májusáig játszott, majd júniustól a Városi Színház alkalmazta. 1919. szeptember 22-én, Budapesten házasságot kötött Folkman Ilonával. Saját lakás nélkül indult az életük, 1922-ben kislányuk született, Évike. 1921-ben a Városi Színházban igazgatónak nevezték ki, ezt a beosztását 1924 decemberéig töltötte be. 1925. január 1-jén nyugalomba vonult, majd szeptemberben a Magyar Színház főpénztárosa lett. 1929. szeptember havában a Belvárosi Színház szerződtette gazdasági főnöknek, majd 1932–34-ben a Magyar Színházban töltötte be ugyanezt a beosztást. Szerény körülmények között, boldog házasságban élt, kedvelt alakja volt a színházi világnak, a lapok gyakran említették. 1934. június 23-án öngyilkosságot követett el egy végrehajtási szakaszba ért banki tartozás miatt. Tisztelői június 27-én, délután 4 órakor nagy részvét mellett vettek tőle búcsút a rákoskeresztúri izraelita temetőben.

 
Lenkei Erzsi (sz. Schönwald Erzsébet) (1886-?) színésznő Alsódabason született 1886. augusztus 5-én. Iskolái befejeztével 1904-ben beiratkozott a Színművészeti Akadémiára, ahol akkor 3 éves volt a képzés. Elvégzése után, 1907-ben Szabados László színtársulatához szerződött. Játszott Eperjesen, Késmárkon, Lőcsén, Iglón. Első fellépése Molière Tartuffe című vígjátéka Marianna szerepében volt. Azután az alsónémedi születésű Balla Kálmánhoz szerződött, ahol nagyobb szerepeket kapott naiva és társalgási szerepkörben, de csakhamar abbahagyta a vidéki vándorlást és visszavonult a színpadtól. Testvérei példáját követve családi nevét 1911-ben Lenkeire változtatta. A lexikon készítésekor, az 1920-es évek végén már közvetlenül nem volt részese a színház világának.


Lenkei (Schönwald) György (1890-1914) színész Alsódabason született 1890. december 6-án. Gimnáziumot végezve Solymosi Elek debreceni színésziskolájába iratkozott, egy évvel később már Szatmáron szép sikerrel játszott a Császár katonáiban, Zilahy Gyula társulatánál. 1910. szeptember 1-jétől Fehér Vilmoshoz szegődött, és a Testőr című vígjáték színész-szerepében érte el legnagyobb sikerét. 1912-ben Heves Bélához szerződött (Nagykőrös, Kisvárda, Gyulafehérvár), ahol szintén sikerrel játszotta a Tanítónőben a tanítót, és az Iglói diákokban Petki Pált. A világháború kitörése után, 1914. augusztus közepén bevonult katonának, szeptember elején az orosz harctérre vitték. Néhány nap múlva, 11-én, sebesülten Grodeknél eltűnt. Családja még hosszú hónapok múltán is, újsághirdetésekben kereste. A Pesti Hírlap „Ki tud róla? ”rovatában megjelent hirdetések szövege 1914 novemberében: „Schönwald György 32-ik gyalogosezred, 7-ik menetzászlóalj, IV-ik század közlegénye, még szeptember 11-ikén az északi harctéren, Lemberg környékén megsebesült és azóta semmi hír róla. Aggódó özvegy édesanyja hálás szívvel – szíves értesítést kér. Lenkei Margit címére, Budapest, V., Klotild-utca 21., I. 6.” 1915 márciusában, még Przemysl elestét megelőzően is reménykedett a család: „Schönwald (Lenkei) György 32. gyalogezred, 7 marschcompanie, 4. század az északi harctéren szeptember 10-ike körül megsebesülve eltűnt. Kérjük mindazokat, kik valamit tudnak róla, legyenek szívesek családjával közölni. V., Sziget-utca 11. II. 5.” Lenkei György a 24. életévében, a háború katonaáldozataként hősi halált halt, így színészi pályája nem teljesedhetett ki.

A Lenkei (Schönwald) testvérek alakja elfeledett momentuma a dabasi helytörténetnek. Drámai fordulatokban bővelkedő életútjuk, színházi pályájuk jelentős megőrizendő értékünk.

V. F.

 

A három Lenkei

 

A három Lenkei

 

A három Lenkei

 

A három Lenkei

Print Friendly, PDF & Email

Search

Weboldalunk sütiket (cookie-kat) használ, hogy a legjobb böngészési élményt biztosíthassuk Önnek honlapunkon. Az oldal további használatával jóváhagyja a sütik használatát.
BŐVEBBEN ELFOGADOM